A kutatók a fenyegetettséget 7 fokú skálán mérték, s a mintában közepes szintű „bevallott” szorongás volt a jellemző: a megkérdezettek válaszai alapján ennek mértéke 3,9. A legnagyobb fenyegetettséget a munkahely elvesztése jelentheti a megkérdezettek számára (25 százalék), vagyis a gazdasági válság negatív hatása ebben a tényezőben mutatkozik meg a legkonkrétabban. Emellett lényeges fenyegető tényezőnek tűnik az áldozattá válás lehetősége is. A megélhetési bűnözés növekedését feltételezik a megkérdezettek a romló gazdasági helyzet és az elszegényedés miatt (20 százalék).
Szintén jelentős szorongáskeltő tényező a belpolitikai helyzet, itt említették a kormányválságot – ez is csökkenti az emberek biztonságérzetét (20 százalék). A bankokkal kapcsolatos aggályok is megjelentek, ami hatással lehet a fogyasztói viselkedésre (10 százalék). A betegségektől az emberek 4,8 százaléka tart. A megoldási lehetőségek előfordulási gyakorisági sorrendje: tudatosabb, körültekintőbb magatartás a pénzügyek területén (megfelelő bankválasztás, buktatók elkerülése, üzleti partnerek leinformálása, pénzügyi ismeretek szerzése, kockázatkerülés) 17 százalékos, a vagyon őrzése és értékálló dolgokba való befektetés (ingatlan, alacsony, de biztos kamatozás) 14 százalékos, több lábon állás, második munkahely 12,5 százalékos, spórolás (energiával és a szórakozásra szánt összegekkel) 10 százalékos, hitelfelvétel elkerülése 9,3 százalékos, banki megtakarítások 7,8 százalékos arányban fordult elő.
A kutatók szerint ezek az adatok azt mutatják, a megkérdezettek különböző szintű anyagi tartalékaik mellett kellő energiával és motivációval rendelkeznek, hogy megküzdjenek a gazdasági helyzetük fenyegetettsége miatti félelmeikkel, vagyis a szorongás rávezeti őket a megoldásra, képesnek érzik magukat arra, hogy a kitűzött cél érdekében többet, jobban dolgozzanak, tudatosabban éljenek.
(MTI)
origo.hu
Magyarország Szépe 2025: Végvári Janka és a Balaton Tündérének emléke
