A szlovák államnyelvtörvény június végén elfogadott módosítása ellen minden hazai parlamenti párt felemelte szavát. A parlamenti frakcióval rendelkező pártok képviselői július 20-án írtak alá egy, a szlovák nyelvtörvény visszavonását kérő közös nyilatkozatot, és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke aznap továbbította azt Pavol Paskának, a szlovák parlament elnökének. A nyilatkozatban a jogszabályban foglalt diszkriminatív rendelkezések visszavonását kérik a szlovák parlamenti pártoktól, valamint azt, hogy kezdeményezzenek tárgyalásokat a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselőinek bevonásával a kisebbségek számára is elfogadható, az európai értékekkel összhangban álló nyelvhasználati szabályozás kialakításáról.
A szeptember elsején hatályba lépő szlovák államnyelvtörvény egyebek mellett arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben pedig csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, azt akár ötezer eurós pénzbírsággal büntetik. Balázs Péter külügyminiszter korábban egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a nemzetközi normák és szervezetek, nevezetesen az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács segíthetik a viták rendezését.
A külügyminiszter közölte: a magyar fél irányadónak fogadja el az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa, Knut Vollebaek állásfoglalását a szlovákiai nyelvtörvény ügyében. A főbiztos a szlovák államnyelvtörvény módosításával kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a kisebbségi nyelvek használatát garantáló és szabályozó normákat is módosítani kellene, továbbá komplex kisebbségi törvényt kellene létrehozni.
(MTI)
origo.hu
Robbanásveszély a nyári utakon? Csak a guminyomás miatt!
