Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke azt mondta, a magyarországi jogszabályi környezet kielégítő, inkább saját nyelvi helyzetükkel van gondjuk. „Beállt a nyelvváltás időszaka, nem tudunk szimmetrikus kétnyelvűségről beszélni, előtérbe került a magyar és háttérbe került a szlovák nyelv” – tette hozzá.
Mint mondta, Magyarországon is van tulajdonképpen nyelvtörvény, vannak olyan jogszabályok, amelyek a nyelvhasználatot szabályozzák. A szlovák nyelvtörvényhez hasonlóan kisebbségi területeken kivételt tesz a törvény, például a reklámok és cégértáblák esetében – mint fogalmazott – „van egy pozitív diszkrimináció”.
Kreszta Traján, az Országos Román Önkormányzat elnöke elmondta: a magyarországi románságnak „nincsen semmi olyan hátránya a jogszabályi környezet kapcsán”, ami a nyelvgyakorlás, a nyelv használata szempontjából merülne fel. „A gond abban merül ki, hogy elég nagy a nyelvvesztés, de ez nem abból fakad, hogy valaki korlátozná a mi nyelvhasználatunkat, hanem inkább ez az asszimilációból fakad” – tette hozzá.
Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke azt mondta, a területen „a keretszabályozás viszonylag nagyvonalú, a részletszabályozás viszont rendkívül kicsinyes”. „Van egy nem definiált, viszonylag parttalan szabályozás, amely mindent, mindenhol megenged és lehetővé tesz, ugyanakkor hiányoznak hozzá végrehajtási szabályok, konkrét programok” – fogalmazott Heinek Ottó, aki szerint a nyelvvesztés ellensúlyozásában az oktatási intézményeknek lenne nagy szerepük. A problémák között példaként említette, hogy a nemzetiségi kétnyelvű oktatás állami többletnormatívája tíz éve nem változott.
(MTI)
origo.hu
A náci karlendítő Karácsony és társai balhét provokáltak, közben élvezkedtek kicsit a drag show-n
