Az adatvédelmi törvény szerint személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárult, illetve azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli – olvasható Jóri András állásfoglalásában. Kifejtette: a vonatkozó törvény hatálya alá nem tartozik a közüzemek azon területe, amelyek igénybevételéről az érintetteknek nincs választási lehetőségük. Ezért Jóri András nem tartja elfogadhatónak az utasok teljes körű kamerás megfigyelését. Ehhez szükséges, hogy törvényben szabályozzák a speciálisan erre a területre vonatkozó megfigyelés részletes szabályait, de a megalkotott törvénynek ki kell állnia az alkotmányosság próbáját – közölte.
Mint azt Jóri András írta, a gépjármű vezetőjének környezetében kamerás megfigyelés csak akkor végezhető, ha ahhoz a sofőr a hozzájárulását adta. Úgy vélte, fontos, hogy a jogalkotó és a jogalkalmazó hogyan oldja meg a tömegközlekedési vállalatok kamerahasználati igényét, mert ez példaként szolgálhat más vállalatok számára is. Jóri András állásfoglalásában úgy fogalmazott: meggyőződése, hogy a kamerák részletesen kidolgozott koncepció hiányában történő terjedése a „magánszféra sérelmével, a megfigyeltségtől mentes személyes szabadság, illetve az annak sérthetetlenségét tiszteletben tartó közmegegyezés fokozatos felmorzsolásával jár”. Emiatt az ombudsman elengedhetetlennek tartja, hogy a járműveken alkalmazott kamerák hatékonyságára vonatkozó nemzetközi tapasztalatokat a jogalkotó is megismerje.
Az adatvédelmi biztos július 16-án az MTI érdeklődésére úgy nyilatkozott: bár érzékelhető, hogy nőtt a BKV járatain az atrocitások száma, meg kell vizsgálni, hogy a BKV a jelenlegi jogi környezetben üzemeltethet-e térfigyelő kamerákat. Jóri András akkor emlékeztetett arra, hogy elődje, Péterfalvi Attila legutóbbi állásfoglalása szerint a kamerák használatára nincs lehetőség. Mint mondta, azt vizsgálják gyorsított eljárásban, hogy változott-e a rendszer kialakítása, és az beilleszthető-e a mostani jogszabályi környezetbe.
A BKV korábban több közleményében is hangsúlyozta: munkavállalóik és az utasok biztonsága érdekében kamerával figyelnék meg a járművek utasterét. Egy villamoson és egy buszon fel is szereltek térfigyelő kamerákat kísérleti jelleggel. Balogh Zsolt, a BKV-tól azóta már távozott általános vezérigazgató-helyettes az MTI-nek korábban azt mondta: a személy- és vagyonbiztonság gyakorlati megteremtésére van szükség a jelenlegi körülmények között, nem a személyiségi jogok elméleti védelmére. „Nem sokat tud kezdeni személyiségi jogok elméleti védelmével az, akit valós jogsérelem ér járművünkön” – tette hozzá.
Az elmúlt időszakban többször támadtak meg – főként ittas emberek – BKV-alkalmazottakat, legutóbb a 4-es villamos vezetőjét támadták meg, aki könnyebb sérüléseket szenvedett. A legsúlyosabb eset május 17-én történt, amikor két – vélhetően – ittas férfi az újpalotai autóbusz végállomáson lelökte a 130-as buszról a sofőrt, majd segítségnyújtás nélkül elmenekültek a helyszínről. A buszvezető kizuhant a buszból és súlyosan megsérült.
(MTI)
