Ágh Péter (Fidesz) azonnali kérdésében – amelyet párttársával, Szijjártó Péterrel nyújtott be – azt mondta a miniszterelnökhöz szólva: az adatok azt mutatják, hogy az eddigi kormányzati intézkedések teljesen feleslegesek voltak. Az emberek azt látják, hogy miközben nekik egyre rosszabb, addig azok, akik őket ilyen nehéz helyzetbe hozták, mindig találnak forrást, ha felesleges kiadásokról van szó – fejtette ki.
Válaszában Bajnai Gordon kormányfő azt mondta, szerinte a magyar emberek többsége nem úgy gondolja, hogy értelmetlen a közelmúltban vállalt áldozat. Egyáltalán nem felesleges, hanem a válságot mérséklő, munkahelyeket megmentő intézkedéseket hozott a kabinet – közölte, hozzátéve: a kormány mindent megtesz azért, hogy 3,8 százalékon belül tartsa a jövő évi költségvetést.
KDNP: tovább nő a pénzhiány az egészségügyben
Puskás Tivadar (KDNP) szerint az idei pénzhiány tovább növekszik jövőre az egészségügyben. A politikus példaként említette: a jövő évi büdzsé benyújtott tervezete szerint az Egészségügyi Alap 2010-re tervezett összege 1412 milliárd forint, négyszázalékos inflációval számolva azonban a mai szinthez még 48 milliárdra lenne szükség. „Ugye Ön szerint is tovább romlanak a gyógyítás eredményei, ha a beterjesztett költségvetés érvényesül?” – tette fel a kérdést Puskás Tivadar. Válaszában Székely Tamás egészségügyi miniszter azt mondta, nem romlik a helyzet, mert „reálértéktartás” van.
Fidesz: miért titkolózott a kormányfő a sukorói beruházásról?
Cser-Palkovics András a sukorói beruházás kapcsán azt kérdezte a miniszterelnöktől, miért titkolta el, hogy kapcsolattartó volt az ügyben. Arra is kíváncsi volt, látszik-e már az a többletérték, amiért indokolt volt kiemelt beruházásnak minősíteni ezt a „zavaros ügyet”. Támogatja-e a vizsgálóbizottság azonnali létrehozását? – tette fel a kérdést.
Bajnai azt kérdezte, miért rossz, ha valaki mintegy egymilliárd eurót akar befektetni, s körülbelül háromezer munkahelyet akar direkt módon, ennek kétszeresét pedig indirekt módon létrehozni. Hozzátette: ő nem titkolt el semmit, munkaköri kötelessége volt, hogy magyarországi nagyberuházókkal tartsa a kapcsolatot és tárgyaljon velük. Az valóban kérdés, volt-e szabálytalanság, s ha volt, azt ki kell vizsgálni – hangsúlyozta.
Amerikába mehetnek a nővérek
A KDNP-s Nagy Kálmán arról beszélt, hogy augusztusban egy internetes portálon álláshirdetés jelent meg, szakápolókat keresve az Egyesült Államokba, a kezdő fizetés 3500–4800 dollár, azaz átlagosan nyolcszázezer forint. Elmondta, hogy Magyarországon a legmagasabban képzett, gyermekgyógyászaton dolgozó nővér 140-150 ezer forint bruttó havi fizetést kap, ebből 30-40 ezer forint az éjszakai, ágy melletti pótdíj. Megjegyezte: 3500–4000 nővér hiányzik a betegellátásból. Székely válaszában érdekesnek nevezte, hogy 3000–4000 dollárt fizetnek az ápolónőknek, miközben 670 ezer üres álláshely van, ez pedig azt jelenti, hogy ott sincs kolbászból a kerítés. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon csak 217 ezer forint az átlagbér összege. A választ Nagy Kálmán nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 188 igen, 143 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadta.
Miért nem működik a bajba jutott lakáshitelesek megsegítése?
A Fidesz politikusai a lakáshitelesek megsegítéséről és a büntetés-végrehajtási (bv) intézmények helyzetéről érdeklődtek a kormány képviselőinél hétfőn az Országgyűlésben, a kérdések között. A független Pettkó András a zöld oktatás helyzetéről kérdezett.
Mádi László: miért nem működik az állami segítség a bajba jutott lakáshitelesek esetében? A fideszes Mádi László felszólalásában azt mondta: a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó készfizető kezességről szóló törvény egyértelműen kudarc, hiszen alig néhány ezer károsult tudta igénybe venni ezt a bankok tájékoztatása alapján. A politikus arról érdeklődött, hányan tudták igénybe venni a készfizető kezességvállalás lehetőségét.
Válaszában Katona Tamás pénzügyi államtitkár közölte: az igények befogadása megindult és folyamatos, de még nincs elegendő tapasztalat a következtetések levonására. Erdős Norbert: miért a börtönöket zárják be a rabok helyett?
A szintén fideszes Erdős Norbert a bv-intézmények bezárásáról szólt. Hangsúlyozta, a börtönök jelenleg is 130 százalékos telítettséggel működnek. Rámutatott: a bv-intézetek a működésükre igényelt pénz egyötödét kapták meg. Mi lesz a bv-intézetekkel? – kérdezte. Válaszában Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter úgy fogalmazott: a fogvatartottak, akiket a bíróság ilyen büntetésre ítélt, be vannak, és be is lesznek zárva. A kormány fontosnak tartja a büntetés-végrehajtást – fűzte hozzá.
Vitára alkalmas az afganisztáni misszió meghosszabbítása
Egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta az afganisztáni misszió időtartamának meghosszabbításáról szóló kormánydöntés beszámolóját az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága hétfői ülésén. A képviselők vitára alkalmasnak találták azt a kormányjelentést, amely az Afganisztánban ténykedő, úgynevezett tartományi újjáépítési csoport (PRT) feladatainak jövő októberig történő meghosszabbításáról szól. Hasonlóan egyhangúlag bocsátották a parlament elé a Magyar-Amerikai Harcászati Összekötő és Támogató Csoport (OMLT) munkájának meghosszabbításáról szóló kormánydöntés beszámolóját. Az afgán hadsereg kiképzésében és felkészítésében résztvevő magyar katonák így 2010 augusztus végéig végezhetik munkájukat. A kormányjelentésről, amely meghosszabbítja a közép-ázsiai ország Baglán tartományában a magyar szerepvállalást, az Országgyűlés nemzetbiztonsági és külügyi bizottsága is szavaz hamarosan.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
