Számos hiányosságot talált a zárszámadásban az ÁSZ

A központi költségvetés zárszámadásban szereplő adatai összességükben megbízhatóak – mondta a 2008. évi költségvetés végrehajtásáról szóló előterjesztés keddi, parlamenti vitájában az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. • „Ismerjék el önálló, természetes nyelvként a magyar jelnyelvet”

Kovács Árpád szerint az adóbevételi előirányzatok teljesülése arra enged következtetni, hogy ezen a területen javult a tervezés megalapozottsága. Az ÁSZ elnöke kitért arra is, hogy a törvényjavaslat normaszövege és mellékletei összhangban vannak egymással. Kovács Árpád arra is kitért, hogy az utóbbi években a kormány zárszámadási beszámolója tartalmi szempontból fokozatosan „tisztul”. Ezt a változást a számvevőszéki észrevételeknek és javaslatoknak, valamint azok hasznosításának tulajdonította.

Megjegyezte, hogy ennek ellenére a prezentációra vonatkozó, korábban feltárt hiányosságok közül jó néhány most is fennáll. Ennek fő okaként azt nevezte meg, hogy még mindig nem teljes a zárszámadási dokumentum formai és tartalmi követelményeinek meghatározása, amelyen véleménye szerint változtatni kell. Az előző évihez hasonló hiányosságnak nevezte, hogy az úgynevezett PPP projektek és más programok megvalósítási folyamatairól és eredményeiről, valamint a következő évekre valószínűsíthető számszerű kihatásairól nem nyújt megfelelő információt a törvényjavaslat.

Kovács az államháztartási rendszer hiányosságai között említette, hogy az államháztartási és a statisztikai információk rendszerezettsége különbözik és az eltérő forrásokból származó adatok csak nehezen vethetők össze. Emlékeztetett: már tavaly is ráirányította a figyelmet arra, hogy nőnek a központi költségvetés felé fennálló adótartozások. Kiemelte, hogy ezek összege 2007-ben nagyságrendileg megegyezett az egészségügyre fordított kiadások felével, illetve a nyugdíjkiadások egyharmadával.

Az ÁSZ elnöke azt is közölte, hogy a helyszíni vizsgálatoknak az érintett szervezetekre és intézményekre irányított javaslatain túlmenően 64 átfogóbb jellegű javaslatot tettek. Ezek közül 8 a kormánynak, 18 a pénzügyminiszternek, 29 más minisztereknek, 9 pedig különböző szervezetek vezetőinek szólt. Arra is kitért, hogy ismételten rámutattak a költségvetési tartalékokkal összefüggő teljesebb szabályozás szükségességére.

(MTI)