Az Országgyűlés által megszavazott új Ptk.-t Sólyom László nem írta alá és nem hirdette ki, hanem október 13-án megfontolásra visszaküldte a törvényhozásnak. Az erről szóló terjedelmes levelében általános, illetve konkrét kifogásokat is megfogalmazott a nagy jelentőségű, életviszonyok sokaságát szabályozó törvénnyel kapcsolatban az államfő.
Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága szerdai ülésén a köztársasági elnök észrevételeinek szellemében tucatnyi ponton javasolta módosítani az új Ptk.-t.
Több törvényszerkesztési, illetve technikai jellegű változtatáson túl egyhangúlag támogatta a bizottság azt a szimbolikusnak tekinthető módosítást, hogy a személyiségi jogok védelme kiterjed az emberi méltósághoz fűződő jogra. Szintén a köztársasági elnök álláspontjával összhangban javasolja a bizottság – több esetben a kormánypárti és az ellenzéki képviselők egyhangú támogatásával – több szabály módosítását az új Ptk.-ban.
Ilyenek például az alapítványokkal, a joggal való visszaéléssel, a belátási képesség hiányával, a testvérnek testvér vér szerinti leszármazottjával kötött házasságával, a társasházi tulajdonnal, az ingatlan-nyilvántartással és a haszonélvezeti jog megváltásával kapcsolatos szabályok módosítása. Ugyanakkor az elévüléssel és a foglalóval kapcsolatos egyes részletszabályok tekintetében nem osztotta az alkotmányügyi bizottság a köztársasági elnök álláspontját.
Ellenzéki képviselők módosító javaslata volt a házastársi hűség beemelése az új Ptk.-ba, erről nem tett említést levelében az államfő, és az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége sem támogatta szerdai ülésén. Sólyom László köztársasági elnök – aki korábban polgári és alkotmányjogászként dolgozott, majd az Alkotmánybíróság elnöke is volt – október 13-án küldte vissza megfontolásra az Országgyűlésnek a Ptk-t. azért, mert szerinte a törvény kiemelkedő jelentőségű, a mindennapi életben leggyakrabban alkalmazott jogszabály, ezért minden részletében különösen átgondoltnak, időtállónak kell lennie.
(MTI)
origo.hu
Kigyulladt egy balatoni büfé
