Fogarasiné Deák Valéria az emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottság szocialista alelnöke csütörtökön azt mondta: az MSZP-frakció még nem alakította ki álláspontját a népszámlálási törvény parlamenti újratárgyalásával kapcsolatban, azonban kiemelte, hogy a köztársasági elnök érveit áttekintik és mérlegelik. Személyes véleményként elmondta: az államfő által felvetett szempontok már a törvény parlamenti vitájában is felmerültek. Hozzátette: azt a véleményt fogalmazták meg a törvény parlamenti vitája után, hogy azok a szakmai vélemények az erősebbek, melyek azt mondják, hogy olyan szenzitív adatnak a népszámláláskor való megkérdezése, mint például valakinek a vallása, nem hoz pontos eredményt, ugyanis a válaszok megbízhatatlanok.
„Fennakadt a szocialisták torkán”
Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottságának fideszes elnöke elmondta, örömmel olvasta a köztársasági elnök levelében megfogalmazott indokokat. Az államfő pontosan azokról az indokokról beszélt, amelyeket a Fidesz is felvetett a törvényjavaslat kapcsán – mondta. Balog Zoltán rámutatott: azért tartanak népszámlálást, hogy az állam tudja, hogyan élnek állampolgárai. Miután a népszavazás anonim, ezért azzal riogatni, hogy ezeket az adatokat nyilván tartják, és emiatt bárkit hátrány érhet, nem felel meg a valóságnak. Erre semmiféle lehetőség nincs – hangsúlyozta. A fideszes politikus kiemelte a folyamatosságot és az összehasonlíthatóságot is. Ha megváltoztatják a kérdéseket, nem lehet majd összehasonlítani az adatokat – jegyezte meg.
Külön megemlítette az államfőhöz hasonlóan, hogy a kérdőíveken nem jól kérdeznek rá a nemzetiségre. Mint mondta, úgy kellene, hogy mi az illető nemzetisége. A vallási hovatartozásról azt mondta, úgy látja, ez a kérdés „fennakadt a szocialisták torkán”. Nem érti, hogy ha nincs ideológiai félelem, akkor miért ne lehetne erre is rákérdezni. Végre valamiben konszenzus van: az Magyar Tudományos Akadémia képviselői azt mondják, hogy rá kell kérdezni, az egyházak és az ellenzék is ezen az állásponton van, miért kell problémát, feszültséget kelteni, ahol nincs – kérdezte. Hozzátette: mindenkinek lelkiismereti joga, válaszol-e vagy sem. Ha e téren nem sikerül előrelépni, akkor ismét tartózkodni fognak, vagy nemmel voksolnak a szavazásnál – tette hozzá. Balog Zoltán azt is mondta, ha így fogadja el a parlament a javaslatot, azon lesz, hogy mindenképpen változtasson majd rajta az újonnan alakuló kormány.
A KDNP üdvözli
Semjén Zsolt a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke és Lukács Tamás országgyűlési képviselő csütörtökön közös közleményben tudatta, hogy a KDNP üdvözli Sólyom László köztársasági elnök döntését, amellyel visszaküldte megfontolásra a törvényt. A párt szorgalmazza a törvény érdemi újratárgyalását, a köztársasági elnök megalapozott észrevételeinek megvitatását. Állásfoglalásukban emlékeztetnek arra, hogy a törvény vitájában részletesen kifejtették, miért fontos szerepelnie a vallási adatgyűjtésnek. A polgári kormány idején végzett népszámlálásban is szerepelt az önkéntesen megválaszolható kérdések sorában a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdés. A kapott adatok nagyban segítették az Egyházi Kapcsolatok Titkárságának munkáját, egyben elejét vették az „ecclesia-biznisznek”. A hatékony magyar államigazgatásnak szüksége van az aktuális, pontos vallási adatokra, amelyeket a népszámlálás keretében többletköltségek nélkül meg lehetne tudni, ezért is módosítandó a 2011. évi népszámlálásról szóló törvény – írták.
Az SZDSZ még nem tudja
Az SZDSZ hétfői ülésén alakítja ki álláspontját a megfontolásra visszaküldött népszámlálási törvény parlamenti újratárgyalásával kapcsolatban. Hankó Faragó Miklós, az alkotmányügyi bizottság SZDSZ-es alelnöke az MTI megkeresésére személyes véleményeként azt mondta: szerinte az állampolgároknak joguk van minél kevesebb személyes információt közölniük az állammal, „nem lehet elég szűk körű” egy ilyen megkérdezés. A liberális politikus a vallást olyan személyes ügynek tartja, amelyet az állampolgár joggal kíván megtartani a „saját szféráján belülinek”. Az etatizmus, a rendpártiság annyira felerősödőben van, hogy minden ez ellen ható lépést örömmel szoktam üdvözölni – összegezte véleményét Hankó Faragó Miklós, hozzátéve: ha a szakmai álláspont bizottsági meghallgatása és a frakcióvélemény kialakítása során bebizonyosodik, hogy helytelenül gondolkodik, kész változtatni személyes álláspontján.
Sólyom visszaküldte
Az államfő a törvény visszaküldése kapcsán megfogalmazott indoklásában egyebek között azt írta, hogy a törvényből hiányoznak – és korrekcióra az adatfelvételi lapon sincs lehetőség – az egészségi állapotra (ide értve a fogyatékosságot is), valamint a vallásra és a termékenységre vonatkozó adatok, továbbá nem szerepel a gyűjtendő adatok között általában a nemzetiségre vonatkozó adatkör, csupán a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás. Az államfő nem ért egyet azzal sem, hogy a nemzetiségre nem terjedne ki a 2011. évi népszámlálás. A nemzetiséghez, etnikumhoz tartozás kérdése elsősorban nem a kisebbségi/többségi dimenzióban értelmezhető – fejti ki, hozzátéve: az ugyanis egy olyan önálló személyiségi jegy, amelynek ténye és megvallása egyaránt hozzátartozik a személy identitásához, éppúgy, mint például a nemére vagy a vallására vonatkozó adat.
(MTI)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
