Futó Barnabás azt mondta: az ügyészség „törvénysértő gyorsasággal hozta meg jogilag értelmezhetetlen döntését”. Az ügyvéd szerint azért született meg „törvénysértő gyorsasággal” a döntés, mert eredetileg a Budapesti Nyomozó Ügyészségnél tettek feljelentést, az azonban áttette az ügyet a Budapesti Katonai Ügyészséghez. Erről a feljelentők határozatot kaptak, amely ellen nyolc napon belül fellebbezhettek volna, de már a határozat kézhezvételének napján megszületett a nyomozást elutasító döntés is.
Jogilag azért is érthetetlen az ügyvéd szerint az ügyészségi határozat, mert Laborc Sándor tavaly szeptemberben tett feljelentése részben nevesítette az UD vezetőit, részben ismeretlen tettesek ellen irányult. A hamis vád bűntettét pedig az követi el, aki „a hatóság előtt mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol”. Az ügyvéd hangsúlyozta: súlyosabbnak minősül a bűncselekmény, ha a hamis vád alapján büntetőeljárás indul. Az ügyészség határozata ezzel szemben részben arra hivatkozik, hogy a hamis vádnak már akkor valótlannak kell lennie, amikor a hatóság tudomására hozzák, és erről a hamisan vádlónak is tudnia kell. A több évtizedes ítélkezési gyakorlat szerint nem valósul meg hamis vád, ha a nyomozás során állapítják meg, hogy a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény – indokolta döntését az ügyészség. Futó Barnabás tájékoztatása szerint a határozat ellen jogorvoslattal élnek a Katonai Főügyészségen.
Az UD Zrt. vezetői korábban négyrendbeli hamis vád miatt tettek feljelentést Laborc ellen, aki tavaly szeptemberben feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál, és ennek nyomán pattant ki az úgynevezetett UD-ügy. A Nemzeti Nyomozó Iroda és a vám- és pénzügyőrség azonban bűncselekmény hiányában szüntette meg a főigazgató feljelentése nyomán indult ügyeket. Csak haditechnikai, illetve kettős felhasználású termékkel visszaélés gyanúja miatt indult eljárás az UD Zrt. egyik vezetője ellen. A rendőrség szerint a cég telephelyén olyan eszközöket – például széles sávú detektort, lézeres kamerakeresőt – foglaltak le, amelyekre nem volt engedély. Az érintett cégvezető ugyanakkor vitatja, hogy ezek az eszközök engedélykötelesek lennének.
(MTI)
