A nyári ülésszak végén fogadta el a parlament konszenzussal azt a kétharmados többséget igénylő törvényt, amely szerint 2010-től az országgyűlési képviselők javadalmazása adóköteles. Az alapdíj és a bizottsági vagy országgyűlési tisztségért járó pótdíj mellett jövedelemnek minősül a választókerületi pótlék és a lakhatási támogatás is, amelyekből számlák alapján írhatók le a költségek. Most Göndör István úgy korrigálna, hogy módosítja a választókerületi pótlék kiszámítását: a pótlék megállapításánál – vetítési alapként – legfeljebb az alapdíj kétszerese vehető figyelembe. Azaz jövőre bizottsági alelnöki szinten befagyasztja a pótlékot, ennél többet más tisztségviselők – az Országgyűlés elnöke, alelnökök, bizottsági elnökök, frakcióvezetők – nem kaphatnak.
A jövő évtől életbe lépő új szabályok szerint ha egy képviselő egyetlen számlát sem nyújt be, akkor teljes jövedelme adóköteles. Minden egyes képviselő saját maga dönthet úgy – mint a vállalkozók –, hogy nem gyűjt számlákat (ebben az esetben bevételének 10 százalékát tekinti költségnek), vagy nyilatkozik év elején, hogy számlákat gyűjt és becslést készít arról, bevételének hány százalékát tudja elszámolni az év folyamán. A törvény zárószavazása előtt voksoltak be a képviselők egy olyan rendelkezést, amelynek alapján jövőre csaknem 70 képviselő a jelenlegi költségtérítésének akár a dupláját, míg az „átlagos” honatyák a másfélszeresét vihetnék haza.
Akkor Göndör István úgy nyilatkozott: eredeti javaslata szerint egy „átlagos” képviselő, aki csupán egy bizottságnak a tagja, 70-80 ezer forintos havi veszteséget könyvelt volna el jövőre, míg az új, a parlament által végül elfogadott törvényjavaslat szerint ez most hozzávetőleg 20 ezer forint lesz. Tény azonban, hogy azoknál, akik nem csupán egy bizottsági tagság után kapják a pótdíjat, az új rendszer torzít – közölte a szocialista politikus. Kiemelte: ezért most a pótdíjakat át kell tekinteni az érintett körnél, ami csaknem 70 ember érinthet.
Göndör István nyáron azt ígérte: ősszel a parlament elé terjeszt egy törvénymódosítást, amely 2010. január 1-jére, mire a jogszabály hatályba lép, rendezi a kérdést. A szocialista politikus szerint a gyors törvényalkotás miatt fordulhatott elő a „baki”. Azzal, hogy a képviselők a nyári ülésszak végén törvényt fogadtak el költségtérítésük újraszabályozásáról, okafogyottá vált Seres Mária népszavazási kezdeményezése, az Alkotmánybíróság júliusban mondta ki, hogy nem tartható e témában referendum.
(mti)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.