„Az utolsó lépés a magyaroktatás felszámolására”

Nyilatkozatot fogadhat el a jövő héten az Országgyűlés a kárpátaljai magyaroktatás védelmében – hangzott el az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén, amelyen meghallgatást tartottak az ukrajnai magyaroktatást ért hátrányos intézkedésekről. Német Zsolt (Fidesz) szerint Ukrajnának rendeznie kell a kárpátaljai magyarságnak hátrányos tankönyvrendeletet. • Kárpátaljai magyaroktatás: bekérették az ukrán nagykövetet

Támogatta az Országgyűlés külügyi bizottsága Marton Béla diplomata jelölését Magyarország líbiai nagykövetének kedden. Németh Zsolt, a testület fideszes elnöke elmondta, hogy a bizottság zárt ülésén a Fidesz–KDNP képviselői nem szavaztak. A két ellenzéki párt március óta ezen a módon tiltakozik az ellen, hogy a kormány a mandátuma vége felé új nagyköveteket nevez ki. Marton Béla korábban a Líbiával szomszédos Algériában is dolgozott nagykövetként.

Még a héten kidolgozzák annak a nyilatkozatnak a tervezetét, amellyel az ukránosítási törekvések miatt veszélybe került kárpátaljai magyar nyelvű oktatás mellett egységesen állnának ki a magyar parlamenti pártok. A dokumentum jövő heti parlamenti elfogadásával a nyilatkozatot javasló Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke és Kozma József (MSZP) alelnök is egyetértett a bizottság keddi ülésén. Mindketten felhívták a figyelmet arra, hogy a kárpátaljai magyaroktatás ügyét nemzetközi fórumokon, például az Európai Unió illetékes fórumain is fel kell vetni.

Németh a Fidesz álláspontját ismertetve elmondta: üdvözli, hogy a Külügyminisztérium november 13-án bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, de további lépésekre van szükség. Egy esetleges magyarországi kormányváltást követően Ukrajnának rendeznie kell a kárpátaljai magyarságnak hátrányos tankönyvrendeletet, „ellenkező esetben semmilyen euroatlanti integrációban nem fogja Magyarország Ukrajnát támogatni”.

A parlamenti nyilatkozat elfogadásának javaslata azután hangzott el, hogy az ülésen Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke és Brenzovics László, Kárpátalja megyei közgyűlésének alelnöke tájékoztatást adott az ukrajnai nemzetiségi oktatást, így a magyar nyelvű iskolákat sújtó újabb fejleményekről.

Orosz Ildikó elmondta, hogy a következő tanévre vonatkozó tankönyvrendeléseket december 15-ig kell leadni Ukrajnában, de a 12 osztályos oktatásra áttérő első évfolyam, a tizedikesek számára nem szerepelnek a megrendelhető tankönyvek listáján a magyar nyelvű tankönyvek. Orosz elmondta azt is, hogy jövőre már csak ukránul lehet felvételizni Ukrajnában. „Mindez egy folyamat egyik állomása, az utolsó lépés a magyaroktatás felszámolására” – tette hozzá, megemlítve, hogy október óta az egyházi kézben lévő középiskolák (líceumok) állami támogatását megvonták. Ez több kárpátaljai magyar oktatási intézményt is érint.

Brenzovics László elmondta: a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Kárpátalja megyei frakciójának kezdeményezésére a közgyűlés november 5-én határozatot fogadott el, amelyben azt kérte az ukrán oktatási minisztériumtól, hogy oldja meg a magyar iskolák tankönyvellátását. „Fontos, hogy ebben a kérdésben a minisztérium színt valljon, hogy mi a politikája közép- és hosszú távon” – mondta Brenzovics. Új fejleménynek nevezte, hogy az utóbbi időben magyarellenes újságcikkek és televíziós adások jelentek meg Ukrajnában. Ugyancsak beszámolt arról, hogy a kárpátaljai román kisebbség és a magyarok érdekei közösek, ezért közösen lépnek fel az oktatás ukránosítása ellen. Szerinte az ukrán közvélemény „félre van tájékoztatva ebben a kérdésben”, mivel sokan azt hiszik, hogy mindenütt a világon homogén és egységes az oktatás nyelve.

Orosz ehhez hozzátette, hogy az ukrajnai oroszokra nem számíthatnak, mert nem tekintik magukat kisebbségnek, számukra a két államnyelv, az ukrán mellett az orosz elismerése jelenti a probléma megoldását az oktatásban.

(MTI)