Elfogadták a jövő évi költségvetést megalapozó törvényeket

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a 2010-es költségvetést megalapozó törvénycsomagot. Várhatóan reggel kilenctől este kilencig szavaz kedden a parlament a 2010-es költségvetéshez benyújtott, a főszámokat érintő módosító indítványokról és a főszámokról. A büdzséhez első körben 1513 módosító javaslat érkezett, amelynek több mint 95 százalékát a Fidesz nyújtotta be. • Varga: Tovább mélyíti a válságot a kormány + Videó • Fidesz: az MSZP nyíltan vállalja a brutális megszorításokat

A Fidesz is megszavazta az államfő által az Országgyűlésnek visszaküldött új polgári törvénykönyv (Ptk.) kormány által támogatott módosító indítványait hétfőn. A zárószavazást egy hét múlva tartja a parlament. Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá és nem hirdette ki az új Ptk.-t, hanem október 13-án megfontolásra visszaküldte a törvényhozásnak.

A képviselők először egy csomagban a kormány által támogatott módosító indítványokról döntenek, majd ezután külön-külön, egyesével voksolnak azokról a javaslatokról, amelyeket a frakciók „kikérnek”. Az MTI úgy tudja, a házbizottság hétfői, rendkívüli ülésén megállapodtak arról, hogy egy-egy frakcióvezető legfeljebb hat módosító indítványról kérhet külön szavazást. A Fidesz és a KDNP várhatóan élni fog ezzel a lehetőséggel.

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a 2010-es költségvetést megalapozó törvénycsomagot. A képviselők a kétharmados támogatást igénylő rendelkezéseket 356 igen és három nem szavazattal fogadták el. Ezek a részek a bírák jogállásáról, valamint az Állami Számvevőszékről szóló törvényt módosítják. Az egyszerű többséget igénylő részeket 196 igen, 162 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés. A törvénycsomag 41 törvényt módosít, megteremti a családi napközi és a családi gyermekfelügyelet (bölcsőde-óvoda) intézményét. A családi napköziben legfeljebb 5, a gyermekfelügyelet keretében pedig 3 gyermek gondozható. A köztisztviselői törvénybe kiegészítésként került be az a szabály, hogy köztisztviselő lehet többségi állami tulajdonú cégben vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági és auditbizottsági tag. Feltétel azonban, hogy a poszt betöltésére az államháztartás, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében hozott állami intézkedés miatt kerüljön sor. Ebbe a körbe tartozik az állami tőkeemelés, a kölcsönnyújtás, a kezesség-, illetve garanciavállalás.

Differenciálódnak a pályakezdők kedvezményei

A módosuló államháztartási törvény szerint az államháztartás alrendszereiből nem nyújtható támogatás az állam, az önkormányzat, a költségvetési szerv, vagy a közalapítvány többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságnak, amíg az nem teszi közzé a vezetői javadalmazását. A vezetők körébe tartoznak a vezető tisztségviselők, és a felügyelőbizottsági tagokon túl a társaság működése szempontjából meghatározó munkakört betöltő munkavállalók. A közzétételben szerepelni kell valamennyi közvetlen és közvetett pénzbeli juttatásnak, egyéb járandóságnak, valamint a titoktartás idejének és ellenértékének. A részletekről külön jogszabály rendelkezik. A pályakezdő fiatalok foglalkoztatási kedvezménye differenciálódik. Az alap- és középfokú végzettséggel rendelkezők tb-járulékából a foglalkoztatás első évében a bruttó bér 10 százaléka, a második évben pedig 20 százaléka jár kedvezményként. A felsőfokú végzettségűek után a foglalkoztatás első 9 hónapjában jár a 10 százalékos, a következő 3 hónapban pedig a 20 százalékos kedvezmény.

Egy zárószavazás előtt elfogadott módosító javaslat megteremti az egyablakos gépjármű-ügyintézés törvényi alapjait, ennek alapján jelentősen egyszerűsödik a műszaki vizsga, a környezetvédelmi vizsgálat és az eredetiségvizsgálat eljárása. Egy másik módosítás szerint kétszeresre emelik a hallgatói munkadíj, mint a bevétel, adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő részét. A törvénycsomagban az is szerepel, hogy 2011. december 31-ig nem idegeníthető el balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területeken lévő állami tulajdonú ingatlan.

(MTI)