Nem lép új szerződés a kiotói egyezmény helyére

Kézzelfogható eredmény nélkül zárult pénteken Barcelonában a decemberi, koppenhágai klímavédelmi konferenciát előkészítő utolsó tanácskozás. • Alkalmazkodunk, vagy meghalunk

MNO
2009. 11. 06. 13:54
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ötnapos tárgyalássorozat végeztével Yvo de Boer, az ENSZ légkörvédelmi titkárságának vezetője úgy vélekedett, hogy már alig van esély az éghajlatváltozást okozó gázok kibocsátásának csökkentését szabályozó kiotói egyezményt felváltó új nemzetközi szerződés megkötésére a koppenhágai konferencián. A dán fővárosban szerződés helyett valószínűleg politikai keretegyezményt kötnek majd, amelyben a fejlett országok elkötelezik magukat a káros gázok kibocsátásának csökkentése, és a fejlődő országok klímavédelmi erőfeszítéseinek támogatása mellett.

De Boer, az európai államok képviselői és amerikai delegáltak véleménye szerint ez a dokumentum lehet aztán majd az alapja a további tárgyalásoknak, amelyek nagyjából egy évet vehetnek igénybe, így jövőre már sikerülhet tető alá hozni a 2012-ben lejáró kiotói egyezményt felváltó új szerződést. Megfigyelők rámutatnak: a fejlett államok képviselői elmozdultak korábbi álláspontjukról, a jogi kötelezettségekkel járó szerződés helyett most már a pusztán politikai ígéreteket tartalmazó megállapodás kívánatosságát hangsúlyozzák, ezzel pedig közvetve elismerik, hogy kudarcba fulladtak a koppenhágai konferenciát felvezető tárgyalások.

A 192 ország küldöttei legutóbb szeptemberben, Bangkokban üléseztek egy héten át, majd New Yorkban, az ENSZ szervezésében magas szintű megbeszéléseket folytattak az éghajlatváltozás elleni küzdelemről, és a téma szerepelt a legfejlettebb ipari államokat és a legnagyobb fejlődő országokat, valamint az Európai Uniót tömörítő G20 csoport csúcstalálkozójának napirendjén is, de a nyitott kérdéseket egyik alkalommal sem sikerült lezárni.

A legnagyobb vita a fejlődő országokat az éghajlatvédelmi harcban és a változó klímához való alkalmazkodásban támogató alap körül van. A legszegényebb országokat tömörítő G77 csoport szerint a károsgáz-kibocsátás oroszlánrészéért felelős fejlett államok nem hajlandóak kellő mértékben támogatni őket.

A fejlődő országok, tudósok és környezetvédő szervezetek bírálják a fejlett államokat azért is, mert nem elég ambiciózusak a számszerű kibocsátás-csökkentési céljaik. Ezzel összefüggésben különösen sok kritika éri az Egyesült Államokat. A károsgáz-kibocsátás visszafogására vonatkozó kötelezettségvállalás hiányának azonban az a fő oka, hogy a washingtoni törvényhozáson egyelőre nem ment át a demokraták klímavédelmi törvényjavaslata, amelynek alapján az Obama-kormány nemzetközi jogi érvényű szerződésben határozhatna meg kibocsátáscsökkentési célokat. Szakértők szerint nem valószínű, hogy a december 7-én kezdődő koppenhágai konferenciáig sikerül elfogadtatni a vonatkozó jogszabályt.

(MTI)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.