Lukács Tamás (KDNP) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél folytatott vizsgálatokról beszélt. Mint mondta, megállapították azt, hogy mely vezetők milyen végkielégítéssel távoztak. Az ellenzéki képviselő Sarkadi Nagy Barna humánigazgató esetét emelte ki. Elmondta, hogy az igazgató közös megegyezéssel távozott a cégtől több mint 41 millió forint végkielégítéssel. Lukács Tamás szerint a belső vizsgálat megállapította, hogy ha a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntetik meg, akkor végkielégítés nem illeti meg.
A KDNP-s képviselő sorra vette Sarkadi Nagy Barna életútját és eddigi munkahelyeit is. Az ellenzéki képviselő felszólította a kormányt, hogy szabályozza a végkielégítések rendszerét. Katona Tamás államtitkár azt válaszolta: a társadalom joggal várja el azt, hogy valós információkat adjon egy országgyűlési képviselő. Hozzátette: felháborítónak tartja, amit Lukács Tamás megfogalmazott. Közölte: 2003 óta érvényben van az a törvény, amely megszabja, hogy minden közpénzből származó juttatásnak nyilvánosnak kell lennie. Közölte, hogy amit a KDNP-s képviselő a nemrég elhunyt Sarkadi Nagy Barnáról mondott, az valótlanság. Nem kapott végkielégítést, és súlyos betegsége miatt mondott le tisztségéről – tette hozzá.
Mikor kap zöld utat a „zöldáram”?
Demendi László (MSZP) felszólalásában azt kérdezte, hogy mikor kap zöld utat a „zöldáram”. A kormánypárti képviselő a megújuló áramot termelő bioerőművek kapcsán emelte fel szavát. Kiemelte, hogy Magyarország uniós csatlakozása óta összesen egy korszerű bioerőmű épült. Hozzátette: a bioerőművek jelentős gazdaság- és térségfejlesztő hatást fejtenek ki, csökkentik az ország üvegház-kibocsátását, emellett pedig javítják a vidék népességmegtartó erejét is. Feltette a kérdést: vajon a kormány ösztönzi-e a befektetőket arra, hogy zöldáramtermelő kapacitások jöjjenek létre? Miért fogják vissza a bioenergetikai ipar fejlesztését? – kérdezte.
Katona Tamás államtitkár azt válaszolta: az energiafelhasználásban egyre nagyobb szerephez kell jutnia a megújuló áramnak. Az államtitkár szerint nem az átvételi árak általános emelése, hanem a villamos energia termelése közben keletkező hőenergia hasznosításának megteremtése jelenthet nemzetgazdasági szempontból optimális megoldást. Mint mondta, a kormány a kis kapacitású, biomasszával üzemelő erőművek kiépítését szorgalmazza. Szólt arról is, hogy 2008-ban a villamos energia 5,8 százalékát megújuló alapon állította elő az ország.
A golfpályáról is vitáztak
Gulyás Dénes (Fidesz) arról beszélt, hogy 2002-ben Páty település úgy döntött, színvonalas golfpályát építhetnek a község mellé. Elmondta, hogy azóta a beruházás egyre növekszik, a golfpálya mellé luxuslakópark is épülne, melynek területe 350 ezer négyzetméterre terjedne ki. Ez a megapláza-komplexum napi több ezer autóval növelné meg a település átmenő forgalmát – tette hozzá. Kiemelte, hogy a lakópark Páty közigazgatási területén helyezkedne el, azonban nincs megfelelő közlekedési lehetőség a megaplázához. Emlékeztetett arra, hogy 2005-ben a kormányoldal leszavazta az M1-es pátyi leágazásának megépítését. Azt kérdezte a kormány képviselőjétől, hogy áll-e állami támogatás a terv mögött?
Katona Tamás államtitkár közölte: egyetért azzal, hogy minden településnek élhetőnek és szerethetőnek kell lennie. Mint mondta, az önkormányzatok önállóan és felelősséggel döntenek saját településük jövőjéről. Véleménye szerint a zsámbéki medencében elterülő önkormányzatok nincsenek szinkronban egymással. Kiemelte: az országos területrendezési tervnek kell mértékadónak lennie abban, hogy hol milyen beruházás épülhet. Az államtitkár hangsúlyozta: nem kért támogatást egyetlen beruházó sem az érintett térségben.
(MTI)
origo.hu
Hatalmas áruházi balhé: rajtakapták a tolvajt, ezért bántalmazta a bolti dolgozókat
