Aáry-Tamás Lajos a pénteken Budapesten bemutatott kutatás adatait ismertetve elmondta: iskolai verekedésben minden tizedik diák részt vett.
A 11. évfolyamon tanító tanárok csaknem két százaléka állította, hogy valamelyik diák fizikai erőszakot követett el ellene, ugyanerről a diákok kevesebb mint 4 százaléka tett említést. Ez az ellentmondás végigkísérte a kutatást, az erőszakra, illetve annak gyakoriságára általában másképp emlékeztek a megkérdezett pedagógusok és tanulók. Így például a diákok 10 százaléka állította, hogy tanára bántalmazta, ugyanerre azonban a tanárok mindössze 2,6 százaléka emlékezett.
Az agresszió nem csak pedagógiai probléma
Minden kétszázadik pedagógus számolt be arról, hogy szülőtől vagy más hozzátartozótól valamilyen szintű fizikai erőszakot, „rángatást vagy lökdösést” kapott. Az ombudsman azt hangoztatta: az agresszió nem csak pedagógiai probléma, mert a jelenség túlmutat az iskolán, ugyanúgy, ahogy például a gyermekszegénység.
Aáry-Tamás Lajos arra tett javaslatot, készüljön nemzeti stratégia az iskolai erőszak visszaszorítására, továbbá azt is kérte: az egyes iskolák készítsenek felméréseket, és kérjenek javaslatokat a diákoktól, a pedagógusoktól, a szülőktől a helyi ügyek megoldására.
Hiller István oktatási és kulturális miniszter közölte: az említett stratégia elkészítését a tárca is szükségesnek tartja, a dokumentum várhatóan 2010 végére, 2011 elejére készülhet el. A szakminiszter szerint az iskolai erőszak az oktatásügy, a közoktatás egyik legsúlyosabb aktuális kérdése nemcsak Magyarországon, de Európa-szerte is, ezért kezdeményezték az eddigi legátfogóbb országos iskolai kutatás elvégzését. Azt mondta: az erőszak tompításához nemcsak jogszabályi, de pedagógiai megoldások kellenek. Hozzátette: azt szeretné, ha az erőszak megfékezésére, megelőzésére összefognának egymással a szülők, a diákok és a pedagógusok.
A kutatási adatok elemzéséből egyebek mellett kiderült, hogy a diákok között lényegesen több az erőszakos cselekmény, mint a diák-tanár viszonylatban. A diákok egymás közötti gyakoribb „agressziós tettei” közé tartozik a kiabálás, a megszégyenítés és a kiközösítés. Ez utóbbi az ombudsman szerint elsősorban a lányok „fondorlatos” módszerei közé tartozik, és kevésbé jellemző a fiúkra. Az egyes képzési típusú intézmények között jelentős eltéréseket találtak a kutatók. Így például megállapították, hogy a szakközépiskolákra a diákok egymás közötti verbális, tehát szóbeli agressziója a jellemző. A szakiskolák „egyedi vonásai” között említették, hogy csak itt mutatható ki a szülők és a pedagógusok közötti verbális agresszió.
Eltérőek a fegyelmezési eszközök
A jellegzetes fegyelmezési eszközök is eltérőek az egyes iskolatípusoknál: a gimnáziumokban inkább szóban igazítják helyre a rendbontót, a szakközépiskolákban elégtelent adnak ugyanezért, míg a szakiskolákban inkább kiküldik a diákot az óráról, vagy behívatják a szülőket. A tanárokkal szembeni tekintélytisztelet mértékét mérve kiderült, hogy ez a gimnáziumokban a legalacsonyabb, és a szakiskolákban a legmagasabb. A felmérés során azonban nem találtak különbséget a fővárosi és a vidéki iskolák jellemzői között.
A kutatás több közkeletű vélekedést nem tudott igazolni, így például azt, hogy a vallásosságnak bármilyen hatása lenne az iskolai agresszióra. Megállapították ugyanakkor, hogy azok a diákok, akik több időt töltenek a tévé előtt vagy számítógépes játékokkal, agresszívebbek azoknál, akik kevesebbet. Azt azonban továbbra sem tudják, „melyik volt előbb”: az eleve agresszív diákok néznek több televíziót vagy játékot, vagy éppen ezek teszik őket agresszívvá. A kutatás során 186 középiskolában töltöttek ki kérdőívet a 11. évfolyamos osztályokban, valamint az itt tanító tanárok körében. A felmérésben 4375 diákot és 980 pedagógust kérdeztek meg. A kutatásra a tárca 10 millió forintot biztosított, ez az összeg már nem tette lehetővé, hogy a szülőket is megkérdezzék az iskolai erőszakról.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
