Medián: az emberek többsége nem rettent meg a H1N1-től

A közvéleményt továbbra sem aggasztja jelentősen az új típusú influenza: novemberben sem a betegségtől, sem a járvány hatásaitól nem féltek. A megbetegedések számának megugrásáról és az egyre gyakoribb halálesetekről szóló hírek hatására azonban egyre többen veszik komolyan az esetleges veszélyt – erre utal a Medián novemberi és decemberi felmérési eredményeinek összehasonlítása.

Magasabb a már beoltottak aránya a diplomások és a fővárosiak között. Az adatokból úgy tűnik, hogy az országszerte több helyen elrendelt óvoda- és iskolabezárások sok embert az oltáspártiak táborába vittek. Novemberben még drámaian alacsony volt a beoltottsági arány a legfiatalabbak (2 százalék) és a gyermeket nevelők (5 százalék) körében. Miután novemberben a nemzetközi után a magyar sajtóban is egyre több nyilvánosságot és támogatót kapott az a meggyőződés, hogy az új betegség a terhesek és a kiskorúak számára a legveszedelmesebb, ebben a körben nagyon jelentősen megugrott az oltás iránti igény. Decemberben a legfiatalabb felnőttek között tízszeresére, a kisgyereket nevelőknél az ötszörösére nőtt a beoltottak aránya. A kampányidőszak közeledtével a politika is behatolt a járványügybe. November elején még nem volt érdemi és értelmezhető különbség a válaszadók pártpreferenciája szerint sem a betegség megítélésében, sem az oltottságban. Decemberre viszont a kormánypárt szavazói a többieknél jóval komolyabbnak ítélték a H1N1-járvány lehetséges lefolyását, és ugyancsak a szocialisták voltak beoltva a legnagyobb arányban (MSZP-szavazók 42, fideszesek 23 százaléka).

Novemberben még a felnőttek körében jóval magasabb volt a beoltottak aránya, mint a gyermekek körében, de a jelek szerint ennek nem az volt az oka, hogy a gyerekek oltása ne lenne fontos a szülőknek, vagy hogy olyan mellékhatásoktól tartanának, amelyek a gyerekekre nézve veszélyesebbek. A WHO, azaz az ENSZ egészségügyi szervezetének vezetője szerint a magyar vakcinának sok más mellett az az előnye, hogy az egyetlen Európában, amit kisgyerekeken is teszteltek. A kisgyerekes szülők azonban láthatóan magával az oltással nem voltak kibékülve: a 18 éven aluli gyereket nevelők körében mindössze minden huszadik mondta, hogy be van oltva, illetve hogy a gyerek megkapta már a „szurit”. Ez decemberre gyökeresen megváltozott: a kisgyerekesek közül minden negyedik volt beoltva és tízből négyen a gyereküknek is beadatták a vakcinát. A védőoltás népszerűtlenségének a sajtóban is megjelent kritikák és tévhitek mellett az lehet az egyik oka, hogy a népesség jelentős része egész komolyan tájékozatlan az influenza terjedésével kapcsolatban, de legalábbis a H1N1 vonatkozásában biztosan.

A vírus ugyanis – influenzáról lévén szó – cseppfertőzéssel terjed, a magyar lakosság mégis a lényegében teljesen hatástalan kézmosást tartja a megelőzés legjobb eszközének. Járványügyi szakemberek egy része már a tömeges kesztyűviselésnek is örülne – a közvélemény azonban ezt vetette el a leginkább –, bár ezzel a kézmosáshoz hasonlóan az a probléma, hogy például ha valaki tüsszent és megfogjuk utána az ajtókilincset, a kesztyűvel ugyanúgy, ahogy kézzel, véletlenül a szánkhoz érhetünk, és máris elkaphatjuk a fertőzést. Jóval komolyabban veszik viszont az emberek a puszilkodás mellőzését prevenciós céllal, bár különös, hogy a cseppfertőzésnek szintén vagy még jobban kedvező zsúfolt tömegközlekedési járművek helyett autóval, biciklivel való utazást vagy az arcot eltakaró maszk viselését nem tartják ennyire követendőnek. Végül a védőoltást ugyancsak kevésbé mondták hatékony megelőzésnek a járványt illetően, még a prevencióban lényegében hatástalan kézmosást is sokkal jobb módszernek tartják az emberek. Ezek a vélekedések egyébként decemberben nem változtak érdemben az előző hónaphoz képest.

Talán a védőoltás viszonylag kedvezőtlen megítélése lehet az oka annak, hogy az azt a médiában erősen propagáló ÁNTSZ iránti bizalom is mérséklődött. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat bizalmi indexe áprilishoz képest novemberre a százfokú skálán 6 ponttal, 56 pontra esett vissza. Decemberben viszont az, hogy magasabb az oltottsági arány és a közvélemény elkezdte komolyabban venni a járványt, nem növelte jelentősen az ÁNTSZ iránti bizalmat: ez jelenleg 57 ponton áll.

(median.hu)