A névjegyzék olyan közhitelű nyilvántartás, amely azoknak a magyar állampolgároknak az adatait tartalmazza, akik Magyarországon választójoggal rendelkeznek az áprilisi országgyűlési választáson. A névjegyzék segítségével ellenőrizhetik a választási szervek az urnához járulók választójogosultságát, és az esetleg többször szavazni próbálókat is ennek alapján tudják kiszűrni. A helyi polgármesteri hivatalban megtekinthető névjegyzéket a helyi választási iroda vezetője állítja össze a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartása, valamint a szavazati joggal nem rendelkezők nyilvántartása alapján. A névjegyzékben azonban szerepelnek azok is, akik csak az első fordulót követően, de a második fordulót megelőzően válnak nagykorúvá, ám ezt a tényt feltüntetik a névjegyzéken.
Az országgyűlési választáson szavazásra jogosult mintegy 8 millió állampolgárnak február 8. és 12. között kell megkapnia az értesítést a névjegyzékbe való felvételről és az ajánlószelvényt. A választási értesítő tartalmazza a választópolgár családi és utónevét, lakcímét, személyi azonosítóját, névjegyzékbeli sorszámát, a szavazás helyét és idejét, továbbá a szavazással kapcsolatos egyéb tudnivalókat. Azok a választók, akik nem kapnak a héten értesítőt, a közszemlére tett névjegyzékben ellenőrizhetik, hogy szerepelnek-e a választók nyilvántartásában, és kifogást terjeszthetnek elő a jegyzőnél a jogosulatlan kihagyás miatt.
Csak lakóhely szerint
Magyarország 176 egyéni választókerületből áll, a választók pedig a jogszabály szerint csak a (lakóhelyük szerinti) saját választókerületükben induló jelöltek egyikére adhatnak le érvényes ajánlást. Budapesten az ajánlóknak és a szelvényeket gyűjtőknek oda kell figyelniük arra, hogy a 23 kerületet 32 országos egyéni választókerületre bontották, így előfordulhat, hogy rossz helyre kerülnek az ajánlások, vagy azokat rossz névvel töltik ki.
A választópolgár az ajánlószelvénnyel együtt kapja meg a választás kiírásáról szóló értesítőt, amely tartalmazza a családi és utónevet, a lakcímet, a személyi azonosítót, az egyéni választókerület megnevezését, a választó névjegyzékbeli sorszámát, valamint a szavazás helyét és idejét. Így amikor a választópolgár élni akar az ajánlás jogával, az értesítő lapon megtalálhatja, melyik választókerületben jogosult erre. Ezt kell összevetnie a jelölőszervezetek, illetve független jelöltek megbízásából bedobott szórólapokon szereplő adatokkal.
A gyakorlatban a kerületeken belül húzódó választókerületi határ azt jelenti, hogy sok helyütt a szomszédos utcában élők más jelöltek közül válogatnak, és így persze az áprilisi választáson is más nevek szerepelnek majd a szavazólapokon. A fővárosban a XI. kerület az egyetlen, amelynek területe három egyéni választókerületet is érint, de több olyan is van – például a XII., a XVI. vagy a XVII. –, ahol a kerület egyetlen választókerületet alkot.
(MTI)
