Az áprilisi országgyűlési választáson három „ágról” juthatnak mandátumhoz a jelöltek: egyéni választókerületből, területi listáról vagy országos listáról. Az első fordulóban a választópolgárok két külön szavazólapon adhatják le voksukat: egyrészt voksolhatnak arra, kit szeretnének az országgyűlési egyéni választókerületükben (ebből 176 van) képviselőnek, másrészt egy másik íven arról dönthetnek, hogy a területi listáról melyik pártot támogatják (összesen 20 területi lista van). A területi listákról összesen 152 mandátumot osztanak ki. Az országos listán kiadható 58 mandátumot pedig a fel nem használt, úgynevezett töredékszavazatok összesítése alapján osztják ki.
Az első fordulóban – az egyéni képviselőkre adott szavazásnál – akkor érvényes a választás, ha a választópolgárok több mint fele elmegy szavazni, eredményes pedig akkor lesz, ha valamelyik jelölt megkapja a leadott szavazatok több mint felét. Ekkor ez a jelölt elnyerte az országgyűlési mandátumot, így itt már nincs szükség második fordulóra.
Ha a szavazás érvénytelen, mert a választópolgárok kevesebb mint a fele szavaz, második fordulót tartanak, amelyben minden jelölt indulhat, aki az első fordulóban indult. Ha a választás érvényes, de eredménytelen, mert bár a szavazásra jogosultak fele elment szavazni, de egyik jelölt sem kapta meg a szavazatok több mint felét, szintén második fordulót tartanak. Itt azonban csak azok indulhatnak, akik az első fordulóban megszerezték a szavazatok legalább 15 százalékát, de az első három legtöbb szavazatot kapott jelölt mindenképpen indulhat. A második forduló akkor érvényes, ha a választásra jogosultak több mint negyede szavaz, és az a jelölt lesz képviselő, akire a legtöbb szavazatot adták le.
Az első fordulóban a 176 egyéni választókerületi mandátumért 814 jelölt verseng.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
