Kétharmadosnál is nagyobb Fidesz-KDNP-frakció, fej fej melletti MSZP és Jobbik, illetve az LMP alkothatja majd az új parlamentet a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet szerint. A HVG megbízásából készített felmérést szerda este tette közzé a Medián.
Az eredmények szerint nagyjából két héttel a választás első fordulója előtt a választók 56 százaléka mondta azt, hogy április 11-én biztosan elmegy szavazni. Ez valamivel magasabb a március elején mért 53 százaléknál, viszont alacsonyabb a 2006-os választás előtt mért 59 százaléknál. A felmérés szerint ezek alapján feltételezhető, hogy az idei részvételi arány elmarad a négy évvel korábbi 67,8 százaléktól és a 2002-es 70,5 százalékról.
A választási kampány hajrája nem is a részvételi szándékok változásában mutatkozott meg leginkább, hanem abban, hogy jelentősen csökkent azoknak az aránya, akik nem tudták vagy nem akarták megmondani, melyik pártra szavaznának. Ám a bizonytalanok száma így is jóval nagyobb a négy évvel ezelőttinél: akkor 19 volt, most 24 százalék az arányuk.
Az összes választókorú 47 százaléka voksolna a Fidesz-KDNP közös listára, így a jobboldali ellenzék népszerűsége a tavalyi EP-választás idején mért szintre emelkedett. Akkor ez – meglehetősen alacsony, 36 százalékos részvétel mellett – 56 százalékos listás szavazatarányhoz volt elég. A jelenlegi előrejelzés egyik bizonytalansága éppen az lehet, hogy a korábbi két parlamenti választásénál alacsonyabb részvétel hogyan csapódik le a pártokkal rokonszenvezők között – jegyzi meg a Medián.
Az intézet felhívja a figyelmet rá, hogy hónapokon keresztül a Fidesz-szavazók mutattak nagyobb aktivitást, mint az MSZP-sek, de az utóbbi hónapokban ebből a szempontból a Fidesz került hátrányba. Elképzelhető, hogy sok választó a többségi véleményhez csapódva a Fidesszel szimpatizál, de lefutottnak látván a meccset végül mégsem megy el szavazni. Ez azért is valószínű, mert a választók 86 százaléka valószínűsíti a párt győzelmét, a Fidesz-szavazók körében pedig gyakorlatilag mindenki erre készül. De még ha a Fidesszel rokonszenvezők egy része otthon maradna is, az sem igazán veszélyeztetné, hogy a párt megszerezze a parlamenti helyek kétharmadát.
A Medián szerint minden bizonytalanság ellenére úgy tűnik, a Fidesz már egy 50 százalék körüli listás eredménnyel megszerezheti az kétharmados többséghez elegendő 258 mandátumot. Márpedig a Fidesz-KDNP ennél sokkal jobban áll: a Medián becslése szerint 58 százalékos országos támogatottsággal besöpörné az összes egyéni mandátumot (137-et már az első fordulóban), és 99 mandátumot kapna listáról (ebből 96-ot a területi listákról, hármat az országos kompenzációs listáról).
A Fidesz kétharmada akkor válna kérdésessé, ha az MSZP és a Jobbik együtt legalább 40 százalékot érne el, és legalább még egy párt bejutna az Országgyűlésbe. Az intézet szerint két héttel a választás előtt a parlamentbe jutásra az LMP-nek nagyobb esélye van, mint az MDF-nek. A pártnak a bejutáshoz körülbelül 5,5 százalékot kell elérnie azokban a megyékben, ahol rajta van a szavazólapon – hisz három megyében nem lehet rá szavazni –, ám a támogatottsága jócskán elmarad ettől. Igaz, az MDF a 2004-es és a 2009-es EP-választáson és a 2006-os országgyűlési választáson is úgy kerekedett egy hajszállal az 5 százalékos küszöb fölé, hogy a felmérések többsége ennél valamivel alacsonyabb támogatottságot mutatott.
A választani tudók körében az LMP 5 százalékon áll, mégpedig úgy, hogy az elmúlt három hétben csaknem megháromszorozta támogatóinak a számát. További növekedési potenciált jelenthet a sokak által feltehetően csak a kampányhajrában ismertté vált párt számára, hogy ez a Fidesz után a legkevésbé elutasított párt, így a "bizonytalanok" egy része akár kizárásos alapon is rá szavazhat.
A felmérést 2010. március 26-a és 30-a között készítette a Medián, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
