A húsvét ünnepében Isten emberre vonatkozó terve mutatkozik meg a kereszténység tanítása szerint, mégpedig az, hogy elnyerje az üdvösséget, azaz örökké éljen. Jézus a saját példáján mutatja meg, milyen az új, megszentelődött ember – mutat rá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárságának sajtóanyaga.
A húsvétvasárnap hajnali ünnepi mise az V. századra vezethető vissza. A szertartás során a szentlecke után a XI. századtól kezdődően éneklik a sequentia elnevezésű miseéneket, amely a feltámadt Krisztusnak, a kereszténység „húsvéti bárányának” a dicséretéről szól.
A húsvéti ünneplés részeként a húsvéti gyertya mindig a szentély vagy az oltár közelében áll. A húsvéti gyertya Jézusra, a „világ világosságára” emlékezteti a híveket.
Az Ószövetségben a zsidó húsvét eledele a bárány volt, amelynek hiba nélkülinek kellett lennie. Mindez arra emlékeztette a zsidó vallású embereket, hogy az egyiptomi fogság végén bárányvérrel jelölték meg az ajtófélfákat, hogy az egyiptomiak elsőszülöttjeire lesújtó Isten a zsidó emberek házait megkímélje. Ahogy a húsvéti bárány megmentette a zsidóságot az egyiptomi fogságból, úgy mentette meg Jézus az egész emberiséget a haláltól a kereszténység tanítása szerint. Ezért nevezi a kereszténység Krisztust Isten bárányának.
Ezt a jelképet a húsvéti étkezés is tovább élteti: sok helyen bárányt vagy az arra emlékeztető sonkát esznek. Az egyház húsvétkor hajnali szertartás keretében megszenteli az ételt.
Húsvétkor Jézus feltámadását kiemelten ünnepli a katolikus egyház nyolc napon keresztül, az örömöt többek között a mise végi áldáshoz kapcsolódó alleluja fejez ki. Húsvéttól kezdve egészen az ötven nappal későbbi pünkösdig a Jézus feltámadása feletti örömről szól az egyházi liturgia.
Húsvét nyolcada a húsvétvasárnappal kezdődik, és a következő, úgynevezett fehérvasárnappal, „az isteni irgalmasság vasárnapjával” zárul.
(MTI)
origo.hu
Már rosszabb a helyzet, mint 2022-ben: történelmi aszály pusztít a Dunántúlon is
