Republikon Intézet: kényelmes többsége lehet a Fidesznek

Várhatóan kétharmados többsége lesz a következő Országgyűlésben a Fidesz–KDNP-pártszövetségnek, amely 267 képviselőt küldhet a parlamentbe – derül ki a Republikon Intézet „közvélemény-kutatási adatokon alapuló” mandátumbecsléséből. Eszerint az MSZP 62, a Jobbik 47, az LMP pedig 10 fős frakciót alakíthat.

A jobboldal elsöprő győzelmét jelzi, hogy a Fidesznek jó eséllyel a kereszténydemokrata politikusok nélkül is kényelmes többsége lesz, a párt 237 fős képviselőcsoportja az utóbbi húsz év legnépesebb parlamenti alakulatának ígérkezik. Ezzel szemben a szocialisták jelenlegi képviselői helyeik kétharmadát elveszítik, és csak a mandátumok kevesebb mint hatodával rendelkeznek majd a következő ciklusban – derül ki az intézet kutatásából.

Mandátumbecslésük alapján az egyéni választókerületekben tarol a Fidesz: az MSZP körülbelül négy, a Jobbik reálisan csak egy egyéni mandátumra számíthat. Várakozásuk szerint az egyéni körzetek többségében a választás az első fordulóban eldől, így a Fidesz abszolút többsége már április 11-én megszülethet. Számításukból kiderül, hogy a Jobbik előreláthatólag öt kelet-magyarországi megyében megelőzi a szocialista pártot, Borsod Abaúj-Zemplén és Heves megyében pedig akár a szavazatok 30 százalékát is megszerezheti. A Republikon Intézet elemzése nem egyszerűen előrejelzi a következő Országgyűlés összetételét, hanem – az egyéni választókerületi és a területi listás eredmények, valamint a kompenzációs mandátumok kiosztásának szimulációja után – megnevezi azt a 386 politikust, akik várhatóan parlamenti képviselők lesznek. Így már elöljáróban elmondható, hogy a Fidesz-frakció létszámának nagyarányú növekedése, illetve a Jobbik és az LMP parlamentbe jutása eredményeként áprilistól az Országgyűlés több mint negyven százalékát újoncok alkotják majd: 176 politikus első ízben lesz parlamenti képviselő.

Először szerez mandátumot Tarlós István, a Fidesz párton kívüli főpolgármester-jelöltje, Schmitt Pál, a párt korábbi alelnöke, továbbá két televíziós személyiség, a kereszténydemokrata színekben induló Pálffy István és a jobbikos Pörzse Sándor. Rajtuk kívül először kerül be a parlamentbe több mint negyven szélsőjobboldali politikus, köztük az egykor a legnagyobb magyar szkinhedszervezetet vezető Sneider Tamás és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke, Zagyva Gyula. Mint ahogyan jó esélye van az Országgyűlésbe jutni az LMP Pest megyei listáját vezető Kukorelly Endre írónak is. Hétre csökken ugyanakkor azon politikusok száma, akik 1990 óta megszakítás nélkül tagjai az Országgyűlésnek. A szocialista Vitányi Iván mellett Orbán Viktor, Kövér László, Kósa Lajos és Németh Zsolt, a kereszténydemokrata Salamon László, valamint az MDF-ből való kizárása óta ugyancsak a Fideszben politizáló Balsai István büszkélkedhet majd azzal, hogy sorozatban a hatodik választáson is parlamenti mandátumot szerez.

(Forrás: Republikon Intézet)