Símaszkos rendőrök és Bolgár betelefonálói – „Félelmetes az analógia”

Kettős érzésekkel várja Kruchina Károly annak az ügynek a másodfokú tárgyalását, amelyet testvérével, Vincével indítottak a Klubrádió ellen. A Fővárosi Bíróság első fokon kétmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a kereskedelmi rádiót, valamint a betelefonálót, ami Kruchina Károly szerint méltányos, arányos és maximálisan elégedett lenne, ha ezt a másodfokú tárgyaláson jóváhagynák.

Ám a Fiatalok a Polgári Magyarországért díj tulajdonosa az MNO-nak elmondta: a 2006 őszi brutális rendőrattak áldozatainak a bíróságok által megítélt 1 millió forint körüli kártérítések kifejezetten alacsonynak tűnnek, figyelembe véve, hogy alkotmányos alapjogok sérültek, a jogállam lényege sérült. „A szabad gyülekezés és véleménynyilvánítás jogait az államnak kellene garantálnia, ezzel szemben a hatalom sárba tiporta ezeket, súlyos bizalomvesztést generálva. Egyik legeklatánsabb példája, mikor egy ellenzéki országgyűlési képviselőt, Révész Máriuszt bántalmazták brutálisan, miközben pártjának rendezvényét oszlatták szorgalmasan.”

A Kruchina testvérek akkor kerültek reflektorfénybe, amikor Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése után tüntetőket és ártatlan járókelőket bántalmaztak a rendőrök. Kruchináék 2006. szeptember 21-én tartottak hazafelé egy Kossuth téri tüntetésről, amikor – ahogy azt az Indexnek akkor nyilatkozták – felszólítás nélkül támadta meg őket egy osztag maszkos rohamrendőr. Később kábelkötözővel bilincselték meg a kezüket, és a X. kerületi rendőrkapitányságra szállították őket. Szerencséjük a szerencsétlenségben az volt, hogy a rohamosztagosok bántalmazása előtt találkoztak és beszélgettek az AP hírügynökség két fotósával: később ők tanúskodtak is Vince és Károly mellett. Ezután kezdték el akkor még kilátástalannak tűnő emberi jogi küzdelmüket.

Ilyen előzmények után, 2007. március 15-ét követően a Klubrádió „Megbeszéljük” című műsorában egy névtelen betelefonáló közölte, hogy látta a TV2 élő adásában Kruchina Károlyt, amint bontotta a balettintézet állványát és barikádot épített belőle. Ez hazugság volt: a testvérpár akkor Németországban tartózkodott, ezt szállásadóik igazolták is az Index újságírójának. Sőt amikor a portál riportere Bolgár Györgynél érdeklődött a betelefonáló kilétéről, akkor a műsorvezető nem fedte fel hallgatóját, ám a továbbra is névtelen rágalmazó ezek után maga hívta fel az indexes oknyomozót, csak hogy további – szintén alaptalan – vádakat fogalmazzon meg. „Azóta sem derült ki, hogy Bolgár úr miért védte ennyire azt, aki ekkora kárt okozott neki – mondta lapunknak Kruchina, aki úgy látja, az ügyben szimbolikus szerepet vállaló műsorvezetőt „ugyanúgy magunk mögött hagyhatjuk, mint az elmúlt nyolc esztendőt Lendvai Ildikóstul vagy Kiss Péterestül”. Közölte: félelmetes az analógia a névtelen betelefonálók és a símaszkos rendőrök között. „Számtalan városi legenda kering drágabolgárúr szervezett betelefonálóiról, de ezeket ugyanúgy nem tudja bizonyítani senki, mint ahogy valószínűleg Gyurcsány Ferenc szerepe sem tisztázható egyértelműen a 2006. október 23-i rendőrattakban és a tévéostromban.”

Ennek ellenére Kruchina Károly optimista: hiszi, hogy lesz majd olyan rohamosztagos vagy vezető, aki megnyílik és bevallja, hogy mit, miért és kinek az utasítására tett az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után. „Így kell, hogy történjen, mert ezeket a bűncselekményeket nem lehet elhallgatni, előbb vagy utóbb tisztán fogunk látni, ha nem mi, akkor az utókor történészei. Sólyom László világosan megfogalmazta: a jogállamiság próbája lesz a 2006-os ügyek feldolgozása” – mondta Kruchina.