Janus Pannoniusról szóló cikket értelmeztek az érettségizők

Egy újságcikket kellett értelmezniük a diákoknak a középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga első részében szövegértési feladatként hétfőn – tudta meg pedagógusoktól az MTI. • Országszerte rendben megkezdődtek az írásbeli vizsgák

Babits Mihály és József Attila egy-egy verse, egy az Index.hu-n megjelent cikk, valamint egy érvelős feladat közül választhattak a magyar nyelv és irodalom emelt szintű érettségi vizsgáján a tanulók – tudta meg az érettségiről távozó diákoktól az MTI. Babits Mihály Mint különös hírmondó vagy József Attila Holt vidék című versét elemezhették az érettségizők. Emellett összehasonlíthatták az Index.hu egyik írását – amely arról szól, hogy egy mozdonyvezető a pártállami rendszerben kómába esett, és a polgári demokráciában ébred fel – irodalmi alkotásokkal, például Az ember tragédiájának egyes jeleneteivel. A diákok választhattak továbbá egy érvelő típusú feladatot is. Az alapszituáció szerint egy kisvárosban bezár a mozi, a helyén kávéházat akarnak nyitni – az érettségizőknek érveket kellett felhozniuk a két intézmény ellen vagy mellett.

Az érettségi első hatvan percében megírt feladatsorban Somogyi F. Anikó tavaly október 10-én, a Magyar Hírlapban megjelent, Szentmártoni Szabó Gézával, az ELTE BTK régi magyar irodalmi tanszékének oktatójával készített interjúját kellett különböző kérdések alapján értelmezniük az érettségizőknek.

A cikkben arról esik szó, hogy az irodalomtörténész felfedezte Janus Pannonius reneszánsz költő egy eddig csak felerészben ismert alkotásának szövegét. Az egyetemi tanár arról beszél, hogy az általa megtalált Janus Pannonius-alkotás az egyetlen hiányosan fennmaradt darab az életműben. Arról is szól, hogy az anyagból forráskiadást adnak ki, ami azt jelenti, hogy a szövegforrásokat, az eredetit és a saját fordítását közreadják, a másolatok hibáit, a kódexek közti eltérést is részben bemutatják, a többit pedig a kritikai kiadást végző kollégák végzik el.

A szövegértési feladat általában egy esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A feladatok megoldása a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként megadott válaszvariációk közötti döntés. Magyar nyelv és irodalom vizsgatárgyból középszinten 1177 helyszínen 91 029 vizsgázó, emelt szinten 31 helyszínen 1127 vizsgázó tesz érettségit. Magyar mint idegen nyelvből középszinten 51 helyszínen 84 diák, emelt szinten 4 helyszínen 21 tanuló vizsgázik.

A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelije 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell kitölteniük: a szövegértési feladatlapra 60 perc, a szövegalkotási feladatlapra pedig további 180 perc áll a rendelkezésükre.

Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is helyesírási szótár használható, ebből vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik.

Szabó Magda is a feladatok között szerepelt

Szabó Magda, Gelléri Andor Endre és Karinthy Kosztolányi-paródiája szerepelt idén a középszintű érettségi feladatok között magyar nyelv és irodalomból – írta az Fn.hu. A szövegalkotás feladatkörben három kérdés közül választhattak a diákok. A Ne félj! Beszélgetések Szabó Magdával című kötet Lettem, aki vagyok című fejezetének részlete alapján érvelhettek „a tér jelentőségéről a műalkotásokban és a hétköznapi életben”. A másik két lehetőség műelemzés volt. Az egyikben Gelléri Andor Endre Pármai likőr című novelláját kellett értelmezni. A másikban Karinthy Frigyes Kosztolányi Dezső-paródiája szerepelt az Így írtok ti című kötetből. A műelemzésekhez kapcsolódó tesztlapon szerepeltek A szegény kisgyermek panaszai és A kis mécs című Kosztolányi-versek, valamint Karinthy műve, A kis edény is.

(MTI)