„Új irány 2010” javaslatcsomaggal kezd a Fidesz + Videó

Új irány 2010 címmel egy számos, korábban már beharangozott törvénytervezetet tartalmazó javaslatcsomagot nyújt be a Fidesz hétfőn az Országgyűlésnek – jelentette be a párt ügyvezető alelnöke vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján. • Alkotmánymódosítással kezdi munkáját az új Országgyűlés

Beterjesztik a kettős állampolgárságról szóló javaslatot is, „amely csak a kettős állampolgárságról szól, mert a magyar állampolgárok választási jogosultságát nem ez a törvény szabályozza, hanem az aktuális választójogi törvény” – hangsúlyozta Kósa.

Kósa Lajos közölte: ezek közé tartozik a kisebb létszámú önkormányzati képviselő-testületeket érintő indítvány, amely például a Fővárosi Közgyűlés létszámát 35 főben maximalizálná. A Fidesz javasolja azt is, hogy a kisebb parlamenttel összefüggésben jöjjön létre egy paritásos országgyűlési albizottság, amelynek a választási törvény módosításának kidolgozása lenne a feladata. A párt egyebek mellett benyújtja a „három csapás” néven ismertté vált törvényjavaslatát, és szigorítanák a közfeladatot ellátó személyekkel szemben elkövetett erőszakos cselekmények büntetését is.

Beterjesztik a kettős állampolgárságról, valamint a családi pótlék kifizetésének iskoláztatáshoz kötéséről szóló indítványt, és azt is, hogy csak azok kaphassanak jogosítványt, akik elvégezték a nyolc általános iskolai osztályt. Az indítványok között lesz a 2006. augusztus 20-i tűzijáték-tragédia és a 2006. október 23-i oszlatások áldozatainak kártalanítása is – ismertette Kósa.

A politikus kérdésre elmondta: a választási rendszerben megtartanák az egyéni szisztémát, és körülbelül a megválasztandók fele lenne egyéni képviselő, a másik fele pedig listás. Az önkormányzati képviselő-testületek létszámának csökkentésével kapcsolatban azt mondta: ennek lényege, hogy nem fűnyíróelvszerűen, hanem a működőképességet és az ésszerűséget figyelembe véve csökkenjen a létszám – testületenként változó mértékben – a jelenlegihez képest mintegy 40-50 százalékkal. Azt a problémát is szeretnék kezelni, hogy a megyei közgyűlések és a Fővárosi Közgyűlés nem az általuk képviselt választópolgárok számához igazodó testületek – emelte ki a politikus. Ezért – folytatta – a megyei testületek létszáma esetében meghoznak egy minimumot, nagyságuk lélekszámarányos lesz. A Fővárosi Közgyűlés 35 tagú lenne.



A megyei közgyűlések létszámával kapcsolatban kifejtette: 400 ezer főig 20 ezer lakosra jutna egy képviselő, de legalább 15 tagú lenne a testület; 400 ezertől 700 ezerig 20 képviselő lenne, plusz 400 ezer felett 30 ezer lakosonként egy képviselő; 700 ezres lélekszám felett pedig 30 képviselő lenne, 40 ezrenként pedig további egy képviselő. A polgármesterek közvetlen választását megtartanák. A jelenlegi önkormányzati választójogi rendszer logikáját megőriznék: 10 ezer lakosig „egyéni listás” szisztéma lenne, 10 ezer fölött pedig szintén lélekszámarányhoz kötnék a képviselő-testületek nagyságát, és ott vegyes lenne a választási rendszer.

Módosítanák az önkormányzati törvényt is: e szerint alpolgármestert, megyei közgyűlési alelnököt nemcsak a képviselő-testületből lehetne választani, hanem „kívülről” is. Megbízatása akkor szűnne meg, ha azt a testület visszavonja, vagy ha az általa ellátandó feladatok „üres halmazzá” válnak. Azok az alpolgármesterek, megyei közgyűlési alelnökök és főpolgármester-helyettesek, akik eredetileg nem tagjai a testületnek, nem válnak annak tagjává, és nem is szavazhatnak, viszont teljes körű tanácskozási joguk van – ismertette Kósa. Előírnák ugyanakkor, hogy az említett tisztségek betöltői közül legalább egyet a testület tagjai közül kelljen megválasztani.

Módosítani kell Kósa Lajos szerint a választási eljárási törvényen is, hogy a mostani 72 napos önkormányzati kampányidőszakot 60 napra rövidítsék le. Elképzeléseik szerint ősszel már kisebb önkormányzati testületekre lehetne szavazni.

(MTI)