Elszámoltatás: „a jövő építéséhez tisztában kell lenni a múlttal”

Rendszerváltás szükségességéről, a spekulációs adó bevezetéséről, az elszámoltatásról, Nagy Imréről, valamint a kőszegi katonaiskola által képviselt értékek fontosságáról beszéltek a napirend előtt felszólaló képviselők kedden reggel az Országgyűlésben. Életszerűbb, alkalmazhatóbb szabályok megfogalmazása a célja az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló javaslatnak – mondta expozéjában Font Sándor.• Meghosszabbítanák a fővállalkozónak járó kedvezményt• A buktatás visszaállításáról is szavaznak a honatyák

Balczó Zoltán jobbikos képviselő szerint a kormányváltás mellett rendszerváltásra is szüksége van a magyar társadalomnak. A kormányoldal nemzeti együttműködésről beszél, miközben csak a hatalom megszerzésére törekszik különböző területeken – értékelte a politikus, aki a törvénykezés aktuális gyakorlatát „nemzeti vágtának” nevezte, kifogásolva, hogy az ellenzéknek, ezen belül pártjának nincs módja álláspontja megfelelő kifejtésére.

Spekulációs adót akar az LMP

Scheiring Gábor (LMP) annak kapcsán, hogy a spekulatív célú nemzetközi tőkemozgások kiszolgáltatott helyzetbe hoztak sokakat Magyarországon, javasolta: a Ház határozatban szólítsa fel a kormányt a nemzetközi pénzügyi tranzakciók megadóztatására, azaz a spekulációs adó bevezetésére. Czomba Sándor államtitkár közölte, a pénzügyi tranzakciós díjnak csak a globális bevezetése lenne hatékony és ügyfélbarát, mivel azonban erre most nincs lehetőség, az adó bevezetését a kormány nem támogatja.

A Fidesz minden szálat elvarrna

A fideszes Papcsák Ferenc az elmúlt nyolc év kormányzati, politikai visszáságainak feltárásáról beszélt. Nem lehetnek elvarratlan szálak – hangsúlyozta, megemlítve többek között a sukorói földügylet, a völgyhíd, az északi Duna-híd kifizetetlen számláinak, illetve a Malév eladásának ügyét. Leszögezte azt is, a jövőre nézve gondoskodnak a közpénzek felelőtlen felhasználásának megakadályozásáról. Czomba Sándor kijelentette, a kormány a Papcsák Ferenc kormánybiztosi kinevezésével elinduló munkával lényeges elmaradást pótol. Mint mondta, az új kabinetnek egyenleget kellett volna vonnia még akkor is, ha nem lettek volna korrupciós esetek az elmúlt időszakban, mert „a jövő építéséhez tisztában kell lenni a múlttal”.

Az MSZP-sek Nagy Imre örökösei?

Hiller István (MSZP) arra emlékeztetett, szerdán lesz 52 éve, hogy Nagy Imrét és politikustársait politikai megtorlás részeként kivégezték. Hithű kommunista ember volt – fogalmazott a képviselő, aki jelezte: felszólalása főhajtás a volt miniszterelnök tevékenységének, bátorságának emléke előtt. Rögzítette, a szocialisták Nagy Imre politikája szellemi örökösének tartják magukat.

Az „Iskola a határon” értékeiről

Básthy Tamás (KDNP) a ma sérült fiatalok nevelésének helyet adó kőszegi katonaiskola által képviselt értékek fontosságára hívta fel a figyelmet. Simicskó István honvédelmi államtitkár azt mondta, a reáliskola – amelynek Ottlik Géza regénye is emléket állít, és emberi tartásra, bátorságra nevelte növendékeit – emléke örökre megmarad. Megjegyezte, az iskola által közvetített értékek a mai tiszt- és tiszthelyettesképzésnél is példaadóak.

Életszerűbb, alkalmazhatóbb szabályok

Életszerűbb, alkalmazhatóbb szabályok megfogalmazása a célja az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló javaslatnak, mivel az április 1-jén hatályba lépett szabályok rendkívül megnehezítik a foglalkoztatást, elsősorban a mezőgazdasági ágazatban – hangzott el az előterjesztés expozéjában kedden a parlamentben.

A fideszes Font Sándor kiemelte: a benyújtott előterjesztés szerint az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait a mezőgazdasági, valamint az idegenforgalmi idénymunkára, továbbá az alkalmi munkára lehet alkalmazni.

Hangsúlyozta: az Európai Unió országai közül egyiknek sem sújtja a mezőgazdaságát olyan közteher a kifizetett munkabér után, mint ami Magyarországon van. Elmondta, hogy az általa és Czomba Sándor államtitkár által benyújtott törvényjavaslat szerint a közteher mezőgazdasági, valamint idegenforgalmi idénymunka esetén napi 500, míg alkalmi munka esetén napi 1000 forint lesz.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a hatályos törvény megtiltotta a mezőgazdaságon és az idegenforgalmon kívüli alkalmi munkavállalói tevékenységet, és ezt kívánja most megváltoztatni a kormány.

Mint mondta, a jelenlegi javaslat nem foglalkozik a háztartásnál végzett alkalmi munkavállalás lehetőségével, azt külön szabályozza majd a kormány. Font Sándor kiemelte: a nem mezőgazdasági és a nem idegenforgalmi területen szigorú feltételekhez kötik a foglalkoztatás lehetőségét.

A törvényjavaslatban szerepel az is, hogy a mezőgazdasági és idegenforgalmi idénymunka során 120 napot is foglalkoztatható az alkalmi munkavállaló. Azonban egyéb területen csak 90 napig lehetséges az alkalmi munkavállalás – tette hozzá.

Megjegyezte, hogy a naponkénti elektronikus bejelentési kötelezettség nem változik. Font Sándor szerint a legtöbb bosszúságot a papírmunka okozta a hatályos törvényben, ezért a kormány megszünteti a papír alapú írásbeli szerződéses kötöttséget, azonban egy új, regisztrációs kötelezettséget kérnek a munkaadóktól és a munkavállalóktól. Az illetékes adóhatóságnál regisztráltatnia kell magát a munkaadónak és az alkalmi munkavállalónak is – tette hozzá magyarázatként.

A kormány megszünteti a jelenléti ív rendszerét, illetve a 3000 forintos egészségügyi vizsgálati díjat is – jelentette ki. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár úgy értékelte, a jelenlegi egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól szóló törvény kivitelezhetetlen.

Véleménye szerint az egyszerűsített foglalkoztatás rendszere azért van, hogy ha egy munkáltató idényjellegű munkára egyszerűen akar felvenni valakit, akkor ezt megtehesse. Felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslatban szerepel a vasárnapi munkavégzés lehetősége is. A törvény július 15-én lépne hatályba.

(MTI)