Schmitt egyensúly és nem ellensúly akar lenni + Képek + Videó

Külön-külön porszemek vagyunk, csak együtt lehetünk valakik – jelentette ki az új köztársasági elnök hivatalba lépési ünnepségén. Schmitt Pál elmondta, az alkotmány határozza meg az elnöki feladatot: a nemzet egységének kifejezését és a demokratikus rend feletti őrködést. Hozzátette: egyensúly és nem ellensúly akar lenni. A köztársasági elnök be akarja vetetni az alkotmány előszavába a kereszténységre és a Szent Koronára való utalást is. • Sólyom távol maradt Schmitt beiktatásától

Különös dolog itt állni, ezen a történelmi helyszínen, Magyarország új köztársasági elnökeként – mondta beszédében Schmitt Pál a hivatalba lépési ünnepségén, miután köszöntötte a megjelenteket. Elmondása szerint egy új látószöget is kapott, hiszen a Sándor-palotából csak a házak tetejét látja, de „minden háztető fontos, mert mind-mind magyar sorsokat takar”. Schmitt véleménye szerint az ő feladata, hogy a magyarok újra büszkék legyenek. Az elnöki feladatokhoz az alkotmány szövege ad körvonalat, ami meghatározza a két legfontosabbat: a nemzet egységének kifejezését és a demokratikus rend feletti őrködést.

Úgy fogalmazott, ma már van tapasztalat, milyennek kell lenni egy köztársasági elnöknek, hiszen elődei, Göncz Árpád, Mádl Ferenc és Sólyom László csiszolták ezt a tisztséget, amire még a mai bizalmatlan viszonyok között is tisztelettel néznek fel a magyarok. Az elődök méltósággá emelték, „melyre a törvény nem, csak az ember képes”. Megköszönte az állampolgárok soha nem látott bizalmát. Úgy véli, tavasz óta megváltozott valami, hiszen sokan gondolják ugyanazt mindenki nevében. „Meg kell találni saját magunk, és kiforrni a legjobbá.”

Elmondta azt is, egyensúly és nem ellensúly akar lenni, élő kapcsolatot szeretne az emberekkel. Megfogadta, hogy a nép érdekét és akaratát tükröző törvényeket fogja pártolni. Hangsúlyozta: az alkotmány előszavába be akarja vetetni a kereszténységre és a Szent Koronára való utalást is, mert „erkölcsi alapértékeink újragondolására van szükség”.

Schmitt saját vállalásokat is tett

Schmitt Pál saját vállalásokat tett, amelyeket az elkövetkezendő években szívügyeként fog kezelni. Ezek között elsőként a magyar nyelv védelmének fontosságát érintette, ami – a köztársasági elnök meglátása szerint – feltétele a más kultúrákkal való kapcsolatteremtésnek. A magyar nyelv tendenciózus romlásának megakadályozása, az anyanyelv gazdagítása, óvása első rendű nemzeti érdek – tette hozzá.

Második pontban a fizikumában is egészséges nemzet megteremtését jelölte meg az új államfő. Schmitt – korábbi élsportolói múltjára is utalva – hangsúlyozta: a testi egészség, és az oda vezető út kiváló jellemfejlesztő hatással bír, pozitívan formálva az egész embert.

A harmadik konkrét vállalás az életen át tartó tanulást célozta meg. A tudás alapú társadalomban kiemelt szerepet kell szánni a pedagógusoknak, visszaadva a szakma régi megbecsültségét, mind erkölcsi, mind anyagi értelemben. A tudományos élet felpezsdítése, az egykor messze földön híres magyar kreatív gondolkodásmód újra névjegyévé kell, hogy váljon hazánknak – hangoztatta Schmitt Pál.

15 milliós magyar nemzetben gondolkodik

Végül negyedik pontként arról beszélt, hogy a 15 milliós magyar nemzet szolgálatában gondolkodik, aminek vezérelve: az egészséges, büszke magyarságtudat életre hívása. Az államfő szerint az utóbbi években sajnálatosan olyan politikai közhangulat alakult ki, amely elhomályosította a nemzeti összetartozásban rejlő értékeket és erőt. Ezért Schmitt arra buzdította a határon túli magyarokat, hogy bátran éljenek a kettős állampolgárság nyújtotta előnyökkel. A nemzeti érzelmeket pedig nem titkolni, hanem büszkén vállalni kell, érezze minden honfitársunk, hogy a nemzethez való tartozás felemelő érzés – zárta beszédét az államfő, aki köszönetét fejezte ki feleségének, öregbítve az igazságot, miszerint minden sikeres férfi mögött áll egy hűséges társ, aki kitart mellette és segíti őt abban az elhívásban, aminek életét szentelte.

Fotók: Máté Péter