Tarlós István egy budapesti közbiztonsági konferencia után újságíróknak azt mondta, a városi rendészeti igazgatóságot a jelenlegi közterület-felügyelet alapjain építenék fel. A „jogosítványaiban is megújított” és a rendőrséggel együttműködő szervezet munkatársai például szabálysértéseknél azonnal bírságolhatnának. A politikus azonban azt is hangoztatta, az igazgatóság elsődleges célja nem a büntetés, hanem a megelőzés.
Elmondta, hogy a városi rendészet „alszervezeteként” kiépítenék a városi biztosi rendszert is, ez a szervezet mintegy száz főből állna. Minden egyes tagja felelős lenne a rábízott néhány négyzetkilométeres területért, és ha ott veszélyhelyzetet, például nyitott fedelű villanyoszlopot, sérült utcabútort vagy más közterületi problémát lát, azonnal értesíti a felelős szervezetet vagy hatóságot. A városi biztosok munkájukban a polgárőrséggel és a társasházi közösségek képviselőivel is szorosan együttműködnek majd Tarlós István elképzelése szerint. A főpolgármester-jelölt közölte, szeretné, ha az Országgyűlés még ebben az évben elfogadná az említett törvénymódosítást.
Tarlós István azt is ígérte: megválasztása esetén egész más lesz az együttműködés és a kommunikáció a kerületekkel és a polgármesterekkel, mint korábban. Jelezte: azok a kerületek, amelyek fenn akarják tartani a saját közterület-felügyeletüket, „tartsák fenn, ha akarják”, csak azt kéri majd tőlük, hogy legyen a szervezetek között „operatív és jóindulatú együttműködés”.
Arra a kérdésre, hogy lesz-e elszámoltatás a fővárosnál, Tarlós István azt mondta: Budapesten már másfél éve elkezdődött az elszámoltatás a közszolgáltató cégeknél a fővárosi ellenzék bejelentései alapján. Közölte, ő nem fog „a pincétől a padlásig” kutakodni munkájának végzése helyett. Hozzátette, hogy egy a feladattal megbízott jogászcsapat felül fogja vizsgálni a szerződéseket és a kifizetéseket, és ha kiderül, hogy „a hibánál rosszabbról van szó, akkor ezek az ügyek oda fognak kerülni, ahol a helyük van”.
(MTI)

Miért nem hihetünk az ellenzéki szavazóknak?