Az EBESZ-nek több forrásból kellett volna tájékozódnia

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselőjének a médiacsomagról szóló szakvéleménye azon az előítéleten alapul, hogy a magyarországi médiaváltozások szűkítik a demokrácia kereteit, és nem veszik figyelembe a médiaszabályozás európai normáit – olvasható a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetségének (MEÚSZ) hétfői közleményében, amelyben kijelentik: az EBESZ-állásfoglalás durva beavatkozás a magyarországi médiaviszonyok alakításába.

A MEÚSZ az EBESZ-jelentés több pontját is kifogásolja. Az újságíró-szervezet szerint a szakvélemény ellentmondásos, mert a médiahatóságok vezetőjét több más európai uniós országban is a miniszterelnök, illetve miniszter nevezi ki. „Franciaországban a közszolgálati televízió elnökét 2009 óta közvetlenül az államfő nevezi meg. Mégsem beszél senki – az EBESZ sem – a politikai befolyásolás veszélyéről” – mutat rá a dokumentum. A MEÚSZ szerint az EBESZ újabb jelentése elfogult, mivel a médiaalkotmány részletes vitája csak az őszi ülésszakban kezdődik, továbbá figyelmen kívül hagyja azt a körülményt, hogy a tervezet a hazai módosító indítványok hatására már számos pontján megváltozott. Példaként említi a közlemény a MEÚSZ több szövegmódosító javaslatát, amelyet a törvényalkotók figyelembe vettek.

„Az EBESZ elemzése a magyar jogrendszer ismeretének teljes hiányáról tesz tanúbizonyságot” – folytatja a MEÚSZ közleménye, cáfolva, hogy a törvényjavaslat a nyomtatott és internetes sajtótermékeket soha nem látott szabályozás alá vetné. A magyar újságírói szervezet úgy látja, a tervezet csupán a korábbi sajtótörvényben is létező rendelkezéseket vette át, és a bírói gyakorlatnak megfelelően terjesztette ki azokat a hírportálokra. A szervezet kiemeli, hogy az EBESZ által vizsgált három jogszabály még nem fedi le a teljes médiaszabályozást, hiszen ősszel még a parlament elé kerül az új médiatörvény-javaslat.

A MEÚSZ továbbá érthetetlennek tartja az elemzésben tetten érhető elfogultságot és sietséget, a felületes, egyoldalú tájékozódást: e mögött „a korábbi formális és informális hatalmuk elvesztésétől tartó magyarországi személyek és csoportok befolyását érzékeljük” – fogalmaz a közlemény. Az újságírói szervezet végezetül felhívja az EBESZ figyelmét arra, hogy a jövőben sokoldalúan, több forrásból, a helyszínen tájékozódjanak a magyarországi médiaviszonyokról.

Dunja Mijatovic, az EBESZ sajtószabadság-képviselője júniusban és szeptemberben is felemelte szavát a médiát érintő készülő magyar jogszabályokkal, illetve a rájuk épülő új médiarendszerrel kapcsolatban.

(MTI)