„Magyarországon az önszabályozás gyerekcipőben jár”

Szalai Annamária szerint a gyors változásokra hatékonyan és érdemben reagálni tudó hatóság kialakítása mindannyiunk érdeke; a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke a gyermekek védelme érdekében a világhálón megjelenő jogellenes tartalmak csökkentését nevezte az általa irányított szervezet egyik fontos céljának Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra című nemzetközi konferencián, kedden Budapesten.• Kövér: Meg kell tanítani jó és rossz között választani a gyerekeket

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) által rendezett tanácskozáson Szalai kifejtette: mivel a készülő médiaalkotmány nem ad valós hatáskört az NMHH-nak a kiskorúakat védő szabályok kidolgozására és betartatására, a hatóság támogatja a civil szabályozási tevékenységeket. Közlése szerint a készülő médiaalkotmány 19. szakasza csak deklaratívan szól a gyerekek védelméről az internet és egyéb műsorszolgáltató hálózatokon elérhető tartalmak területén. Konkrét szabályozást a szélsőséges és fejlődésre káros tartalmak visszaszorítása érdekében majd az új (a parlament őszi ülésszakán tárgyalandó) médiatörvény és egyéb, szükségszerűen módosítandó törvények adhatnak – magyarázta.

Ezek között a hatóság elnöke az elektronikus hírközlésről és e-kereskedelemről szóló törvényt említette. Ez utóbbinak a vonatkozó EU-rendelkezéssel egyébként egybevágó része kimondja, hogy amennyiben egy szolgáltató jogellenes tartalomra bukkan, köteles azt eltávolítani. A tapasztalatok szerint azonban a szolgáltatók arra hivatkozva nem teszik ezt meg, hogy a monitorozásnak túlzott erőforrásigénye van. Ezért ma a gyerekekre káros (pedofil, pornográf) tartalmak korlátozását a büntetőjogi terület látja el – mutatott rá. Előzetes szűrésre a mai jogi eszközökkel nincs lehetőség, ezért a szabályozást egyelőre a civil szféra látja el; itt Szalai a Magyar Tartalomipari Szövetség által működtetett forródrótot, és az Európai Unió által létrehozott Saferinternet nevű kék vonalat említette.

Gyerekcipőben jár az önszabályozás

„Magyarországon az önszabályozás azonban gyerekcipőben jár” – mondta, ezért az NMHH minden szabályozásra irányuló civil kezdeményezést támogat. Kiemelte, hogy az ön- és együttszabályozás akkor hatékony, ha támogatásra talál az iparági szereplők részéről is. Rámutatott: 2000 óta az Egyesült Államokban érvényben van a gyermekek internetvédelmi törvénye. Az iskolák és könyvtárak ott csak akkor jogosultak állami támogatásra internetes hálózatfejlesztés esetén, ha az ezen törvény által előírt tartalomszűrő szoftvereket is telepítik a rendszerre. A nyugati demokráciákban is alkalmaznak akár önkényes, akár állami támogatást élvező internetszűrést – tette hozzá.

Szalai a médiastruktúra átalakításának menetrendjéről is beszélt a résztvevőknek. Hangsúlyozta: a média- és a hírközlési felügyelet összevonásával a törvény autonóm államigazgatási szervet hozott létre, és azáltal, hogy az NMHH közvetlenül az Országgyűlés alá van rendelve, magasabb legitimitást nyert. A gyakorlat nem egyedülálló – mutatott rá, – hiszen összevont szerv működik Nagy-Britanniában, Olaszországban, Ausztriában és Ausztráliában is. Előadásában kiemelte: a szélessávú internet Magyarországon 93 százalékban kiépült, és a 15-24 éves korosztály 85 százaléka számít rendszeres internetezőnek, míg az internethasználat az idősebb generációk körében alacsonyabb.

Az elmúlt fél évtizedben, bár nőtt a tévé előtt eltöltött idő, a fiatalok körében ez csökkent, vagyis az internet elsőrendű médiummá vált. Hamarosan Magyarországon is a videoletöltések vezetnek majd az interneten; a világban ezek már a teljes forgalom 51 százalékát adják, és itt találhatóak a gyerekekre leginkább káros tartalmak is – mutatott rá Szalai. Rohamosan nő a mobileszközökön elérhető internetes előfizetések száma is, és jellemző, hogy a végfelhasználók meghatározó része épp az iskolás korúak közül kerülnek ki.

Jelentős fejlemény a konvergens hatóság létrejötte

Jóri András adatvédelmi ombudsman előadásában az NMHH-ról szólva elmondta: jelentős fejlemény a konvergens hatóság létrejötte. Kifejtette: szakmai szempontból indokolt az összevonás, és nem eretnek gondolat a médiafelügyelet és a hírközlési hatóság munkájának összehangolása.

Edvi Péter, a konferenciát rendező NGYSZ elnöke a találkozó szünetében tartott sajtótájékoztatón elmondta: a szervezet aktívan foglalkozik a média gyermekekre gyakorolt hatásával. Szerinte az oktatásba jobban bele kellene építeni az internet oktatását, mivel a világháló visszaélések, csalások színtere is.

A kétnapos nemzetközi konferencián szociológusok, médiakutatók, médiajogászok és oktatási szakemberek vitatják meg a világháló kiskorúakra és fiatalokra gyakorolt hatását, a káros tartalmak elleni védekezés lehetőségeit.

(MTI)