Mikola: Van lehetőség az egészségügy átalakítására

Mikola István szerint az egészségügyben halaszthatatlanná vált az állami beavatkozás. Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának fideszes elnöke szerdán, a Gyógyuló egészségügy? című budapesti konferencián annak a reményének adott hangot, hogy évtizedes távlatban van lehetőség az egészségügy átalakítására. Radikális és markáns beavatkozásra van szükség az egészségügyi rendszerben a működőképesség megőrzéséhez – tette hozzá Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke.

Mikola István úgy látja, hogy az egészségügy belső válsága már túlterjedt a határain, „komoly nemzetgazdasági szintű válsággá érett”. Ezért elkerülhetetlen, hogy állami, kormányzati szintű beavatkozás történjen – mondta. Hozzátette: a napokban tárgyalják a 2009. évi zárszámadási törvénytervezetet, de már látszik, hogy az egészségbiztosítás hiánya az elmúlt években a tizenhétszeresére emelkedett.

„A rendszer tolódik az állami egészségügyi ellátórendszer felé” – vélekedett a fideszes politikus, akinek meggyőződése, hogy „ezt is lehet jól csinálni”, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a konszolidáció nem a kórházi hiányok (adósságállomány) kifizetését jelenti. Egyebek mellett ingatlan- és orvostechnológiai fejlesztésekkel, valamint a bérek konszolidációjával kell foglalkozni – említett példákat, hozzátéve, hogy „ezek forrásigénye nagyon nagy, de nem lehet elkerülni”.

Ha az állami felelősség kiteljesedik, akkor végig kell gondolni az egészségügyi ellátórendszer finanszírozását, mivel a jelenlegi, teljesítményalapú rendszer fenntarthatatlan – mondta. Úgy vélte, át kell térni a bázisalapú kifizetésekre, a forráselosztást pedig az epidemiológiai adatokra kell alapozni – mondta Mikola István. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon belül a térségekben a népegészségügyi adatok alapján prioritásokat alakítanak ki, azok mentén történik a központi pénzek elosztása.

Szólt arról is, hogy a gyógyszer-kiskereskedelmet érintően a kormány tervei szerint a társaságokban a gyógyszerészszakma képviselői lennének a többségi tulajdonosok. Megemlítette továbbá: a 2011 első félévi magyar EU-elnökséggel összefüggésben a parlament azt javasolja, hogy a prioritások között szerepeljen a közép-európai térség rossz népegészségügyi trendjeinek javítása.

A Napi Gazdaság című napilap által rendezett konferencián Mikola István kiemelte azt is, hogy „szemléletváltásnak vagyunk a tanúi”. Az emberekben kezd felébredni az egészségtudatosság, a kormányzati oldalon pedig felismerték, hogy a gazdasági fejlődés elkerülhetetlen a humánerőforrás jó kondíciója nélkül – fogalmazott.

Lakosságarányos elosztás szükséges

Rácz Jenő szerint „sokktalanításra, akut beavatkozásra”, az egészségipar fejlesztésére és nem utolsósorban új struktúra kialakítására van szükség az ágazatban. Ezeken kívül elengedhetetlen a szakmai és a társadalmi konszenzus a változtatásokhoz. A volt egészségügyi miniszter a finanszírozásról szólva azt mondta: a jelenlegi, teljesítményalapú rendszer alkalmatlan, és Mikola István fideszes szakpolitikushoz hasonlóan a finanszírozásban ő is a lakosságarányos elosztást preferálná.

A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója kifejtette, hogy 37 milliárd forint a kórházak adóssága, de ez az év végére a duplája lesz. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy az adósságrendezés nem jelenthet egyszerű kormányzati kifizetést, a rendezést feltételekhez kell kötni. Megemlítette azt is, hogy 235 milliárd forinttal több pénz kellene éves szinten ahhoz, hogy Magyarország elérje a visegrádi négyek GDP-arányos egészségügyi közkiadásainak ráfordítási arányát.

Rácz Jenő az ágazatban dolgozók Magyarországon tartására életpályamodellt dolgozna ki, és a bérek rendezését is szükségesnek látja. Példaként elmondta, hogy míg Magyarországon egy ápolónő havi nettó 87 ezer forintot keres, addig Nagy-Britanniában 684 ezer forintnak megfelelő összeg a fizetés.

„Szenvedély- és hamburgeradó”

A konferencián előadásában Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke a szövetség 18 pontos, az egészségügyre vonatkozó akciótervéről beszélt. Először a kórházigazgató is a finanszírozásra tért ki. Hasonlóan a korábbi felszólalókhoz a szükségletalapú finanszírozást emelte ki a 18 pontból. Megemlítette továbbá, hogy meg kell szüntetni az intézmények közötti pénzügyi igazságtalanságot, de az adósságrendezést nem lehet „csak úgy” meglépni, nem lehet annak adni a legtöbbet, akinek a legtöbb kifizetetlen számlája van. Csiba Gábor jelezte, hogy a több tízmilliárdos kórházadósságot megközelítőleg 30 intézmény halmozta fel a 170-ből.

Csiba Gábor hangoztatta azt a korábban már emlegetett tézisét, hogy szerinte egyhavi – 40 milliárd forint – finanszírozás hiányzik a rendszerből, ezt sürgősen oda kellene adni az intézményeknek. További 31 milliárdot pedig a struktúraátalakítás mentén kellene szétosztani – vélte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház igazgatója.

Szintén a 18 pont közé tartozik a „szenvedély-, illetve a hamburgeradó” bevezetése. Az alkohol és a dohányáru 10 százalékos jövedékiadó-emeléséből egyfajta többlet „jövedéki sarcot” lehetne kiszabni, amelyből 25-30 milliárd forintos, kifejezetten egészségügyi bevételre lehetne szert tenni – ismertette a kórházigazgató.

A „hamburgeradó” pedig az egészségügyi szakemberek által kevésbé ajánlott élelmiszerekre kirótt, csomagolásonként tíz forint többletterhet jelentene, és ebből is több tízmilliárd forintos bevétel származhatna.

Csiba Gábor beszélt még az intézményi gyógyszer- és informatikai beszerzésekről is, véleménye szerint ezekkel is jelentős kiadásokat spórolhatnak meg a kórházak. Szintén megtakarítást jelentene, ha a közüzemi szolgáltatók egységes díjat szabnának meg az egészségügyi szolgáltatóknak, továbbá el kellene gondolkodni azon, hogy eltöröljék a rehabilitációs járulék megfizetését az intézményeknél. Mint mondta, az általa vezetett borsodi kórházban ez a rehabilitációs járulék 80 millió forintos kiadást jelent.

Csiba Gábor végezetül elmondta, hogy az egészségügyi dolgozók bántalmazását szigorúbban kellene szankcionálni a büntető törvénykönyvben, hasonlóan a pedagógusokéhoz.

(MTI)