A Századvég kutatása szerint Budapesten az országos átlagnál magasabb a választásokon részvételüket biztosra ígérők aránya. A fővárosi választók 58 százaléka menne el szavazni a most vasárnap esedékes önkormányzati választásokon, országosan ez az adat 52 százalék.
Az összes megkérdezett 43 százaléka szándékozik a Fidesz–KDNP pártlistáját támogatni Budapesten. Ebben a körben az MSZP-re a válaszadók 15, a Lehet Más a Politikára azok 13 százaléka szavazna. A kérdezettek 4 százaléka voksolna a Jobbik listájára, 25 százalékuk pedig nem mondta meg vagy még nem döntötte el, melyik pártot fogja támogatni október 3-án.
A biztos szavazó pártválasztók körében is háromszoros a kormánypártok előnye (61 százalék) a szocialistákhoz képest (21 százalék). A részvételüket biztosra ígérők körében azonban az MSZP szavazói már jóval többen vannak az LMP-énél (12 százalék). A Jobbik Budapesten 3 százalékon áll, más pártok listájára a biztos szavazó pártválasztók közül szintén 3 százaléknyian voksolnának.
Tarlós–Horváth: 57-22
Az MSZP és a Fidesz–KDNP főpolgármester-jelöltjeinek támogatottságbeli különbsége nagyon hasonló a párttámogatottság esetében mérthez. Tarlós Istvánra az összes megkérdezett 47 százaléka készül szavazni, Horváth Csaba neve mellé 16 százalékuk húzná be az ikszet. Az LMP jelöltjére, Jávor Benedekre minden tizedik választópolgár szavazna, a Jobbik jelöltje, Staudt Gábor pedig mindössze 4 százalékos támogatottsággal bír. Az emberek 23 százaléka bizonytalan vagy nem nyilatkozik a döntéséről.
A biztos szavazó pártválasztókat nézve Tarlós István 57 százalékon áll. A támogatottsági sorrendben őt Horváth Csaba követi, akire a budapestiek 22 százaléka szavazna. A biztos szavazó pártválasztók körében az LMP-s Jávor Benedeket 16, Staudt Gábort 5 százaléknyian támogatják.
Éles verseny Szegeden
A közvélemény-kutatás szerint zárult az MSZP és a Fidesz jelöltje közötti támogatottsági olló szeptemberben. Az önkormányzati választásokon az összes válaszadó 34 százaléka Botka Lászlót, a szocialisták jelöltjét, 29 százalékuk B. Nagy Lászlót, a Fidesz–KDNP jelöltjét favorizálja. A Jobbik színeiben induló Keresztúri Csaba 4 százalékon áll. A két leginkább támogatott párt közötti verseny már csak azért sem tekinthető lezártnak, mert a szegediek egyharmada még nem döntötte vagy árulta el, kire szavaz október 3-án.
A biztos szavazó pártválasztók körében még kiegyenlítettebb a Botka László és B. Nagy László közötti párharc: a két politikus fej-fej mellett áll. Az MSZP polgármesterjelöltjét a szegediek 48 százaléka, a Fidesz–KDNP-ét azok 45 százaléka támogatja. Ebben a körben a Jobbik polgármesterjelöltje a választók 5 százalékának támogatására számíthat.
Nézőpont: 40 százalék soha nem szavazna az MSZP-re
A Heti Válasz megrendelésére készült szeptember végi kutatás azt mutatja, hogy a kormánypártok szövetsége továbbra is kétharmados támogatással rendelkezik: az aktív szavazók 61 (az összes megkérdezett 53) százaléka voksolna a Fidesz–KDNP-re. Az MSZP látszólag erősödik ugyan, valójában azonban a rejtőzködő szavazótábora bátorodott csak fel. A volt kormánypárt bevallott támogatottsága az aktív szavazók körében most is csak 12 százalék. Ráadásul az MSZP a legelutasítottabb párt: a megkérdezettek 40 százaléka soha nem szavazna rá. Az aktív szavazók körében a Jobbik 9, a Lehet Más a Politika 3 százalékon áll (az összes megkérdezett 8, illetve 4 százaléka támogatja őket). Az október 3-i önkormányzati választás estéjén így a hírek előreláthatólag a Fidesz elsöprő győzelméről fognak szólni. Igazán érdeke-sek azok a települések lesznek, ahol a kormánypárt jelöltjei – szemben az országos trenddel – mégsem tudnak felülkerekedni.
Ezüstérmes lesz az MSZP
Most vasárnap az ellenzéki pártok versenyezni fognak a második helyért is. A szavazatszámok tekintetében vélhetően az MSZP-nek sikerül majd megőriznie az ezüstérmet, a Jobbik viszont több kistelepülésen is állíthat majd polgármestert. Ebbe a küzdelembe az LMP nem nagyon szólhat majd bele, hiszen új és egyelőre szervezetlen pártként sok helyen nem tudott jelölteket állítani. Az országos kutatás lakóhely szerinti (nem reprezentatív) eredményeiből az is kiolvasható, hogy a szocialisták a megyei jogú városokban erősebbek a Jobbiknál (az aktív szavazók 9 százaléka szocialista, 5 százaléka radikális szimpatizáns), a községekben viszont fordított az arány (11 százalék Jobbik, 9 százalék MSZP). A választási rendszer miatt így előfordulhat, hogy több, elsősorban kelet-magyarországi megyei közgyűlésben nem az MSZP, hanem a Jobbik lesz a „második erő”. A megyei közgyűlések összetételébe ugyanis a megyei jogú városok polgárai nem szólhatnak bele.
60 százalék előnyt jelentene a kormánypárti vezetés
A mindenkori kormánypártok jelöltjei minden önkormányzati választáson magabiztosan érvelnek amellett, hogy megválasztásukkal a település fejlesztési lehetőségei, fejlődési esélyei is nőnek. A most megkérdezettek 60 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy települése számára előnyt jelentene a kormánypárti vezetés. A Fidesz-szimpatizánsok 73 százaléka osztja ezt a véleményt, s ebben az LMP és az MSZP-tábor is támogatja őket (55, illetve 40 százalék). Leginkább a Jobbikkal rokonszenvezők nem értenek egyet a kormánypárti városvezetés előnyeivel (csak 44 százalékuk osztja ezt az állítást).
Noha a kormánypártok – népszerűségük tudatában – mindent elkövetnek, hogy az önkormányzati választást az országos politikai témák uralják, a helyi szempontok is biztosan fontos befolyással bírnak majd a döntésnél. A jelöltek személyisége, programja, illetve a korábbi ciklus megítélése ugyanis felülírhatja a pártpreferenciát. Ezért érdekes adat, hogy az összes megkérdezett 47 százaléka lát esélyt arra, hogy inkább független vagy civil polgármesterre szavazzon, mint a számára kedves párt jelöltjére. Ez a magas szám nem csak a jelöltek híján a civilekben bízó LMP-támogatókból áll össze, és nem is az utolsó reménységként függetlennek álcázott MSZP-jelöltek szavazótáborából. Az LMP-szimpatizánsok 69, az egyébként a Magyar Szocialista Pártot támogatók 55 százaléka szavazna független jelöltre a településén.
A szavahihetőség a legfontosabb elvárás
Szintén az országos preferenciát felülíró szempont lehet a polgármesterjelöltek alkalmassága. Ezért arra kértük a megkérdezetteket, hogy egy listából válasszák ki a „jó polgármester” számukra legfontosabb két tulajdonságát. Minden második válaszadó számára a közpénzek tisztességes kezelése a legfontosabb elvárás, 44 százalékuk pedig a szavahihetőséget emelte ki. Dobogóra került még az a jellemvonás is, hogy a polgármester értsen szót az emberekkel (31 százalék). Az előző tulajdonságoknál kevesebben említették a tapasztaltságot (27 százalék), az erőskezű vezetést (18 százalék), valamint a szociális érzékenységet (16 százalék). Az MSZP-tábor a többinél nagyobb arányban várja azt a jó polgármestertől, hogy tapasztalt legyen és szót értsen az emberekkel. A jobbikosok erőskezű városvezetőre vágynak, az LMP-sek pedig egy szavahihető, a közpénzekkel tisztességesen bánó polgármestert támogatnának a többi párt szimpatizánsainál nagyobb arányban.
Fölényesen vezet Tarlós
A budapestiek 56 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy a kormánypárti vezetés előnyt jelentene a fővárosnak. Egy másik kutatásban a Nézőpont Intézet reprezentatív kutatásban vizsgálta a fővárost. A Fidesz-tábor 75 százaléka szerint lehet előnyös Budapest számára a kormánypártok jelöltjeinek győzelme. Minden második Jobbik-szimpatizáns támogatja a többségi véleményt, amivel az LMP-szimpatizánsok 44 százaléka is egyetért. A szocialista tábor 61 százaléka látszólag hitét vesztette a mindenkori kormánypártok által támogatott városvezetés előnyeiben.
A magyar baloldali-liberális pártok soha nem látott bukást szenvedhetnek el vasárnap. Ha október harmadikán megismétlődik a „forradalom a szavazófülkékben”, a Fidesz parlamenti többségét az önkormányzatokba is átültetheti. Miközben az MSZP már csak néhány, tipikusan szocialista településben és kerületben reménykedhet, kellő támogatás nélküli szocialista főpolgármester-jelölt nélkül most vasárnap a Fidesz nyerheti meg a fővárost. Tarlós István az aktív budapesti szavazók körében 52 százalékon áll, így akár négyszer akkora támogatást élvezhet vasárnap, mint Horváth Csaba (14 százalék). Jávor Benedekre a fővárosi aktív szavazók 7 százaléka, Staudt Gáborra 4 százaléka voksolna.
A főpolgármester-jelöltek személyével kapcsolatban azt is érdemes megnézni, hogy pártjuk szavazóbázisában milyen támogatottságot élveznek. Az aktív Fidesz-szavazók 91 százaléka Tarlós Istvánra szavazna most vasárnap, amiben az LMP-tábor 17 százaléka, a Jobbik-tábor 13 százaléka és az MSZP-tábor 8 százaléka is támogatja őket. Horváth Csaba saját táborában 56 százalékot (31 százalék rejtőzködő és bizonytalan), az LMP-szimpatizánsok körében 12 százalékot könyvelhetne el. Jávor Benedekre a Lehet Más a Politika aktív szavazóinak 67 százaléka voksolna (12 százalék bizonytalan és rejtőzködő), Staudt Gáborra a jobbikosok 63 százaléka.
Biztos többséget szerezhet a Fidesz
A Nézőpont Intézet 2010. szeptember 23-27. között készült budapesti kutatása alapján a választási részvételüket több szűrőkérdésben is biztosra ígérő választópolgárokat (56 százalék) összevetették a legfrissebb választási névjegyzékben szereplő polgárok számával. Az aktív szavazók pártpreferenciáját – attitűd kérdések alapján – arányosították a most vasárnap minden bizonnyal szavazni szándékozó választók számával. A kalkulált szavazatszámokat pedig a mandátumelosztásához használt d’Hondt-módszer segítségével váltották közgyűlési mandátumokra.
A mandátumbecslés alapján – a választási rendszer módosítása utáni 33 képviselői helyből – a Fidesz-KDNP pártszövetségnek komoly esélye van akár 18 mandátum megszerzésére most vasárnap, ami biztos többséget jelentene a fővárosi közgyűlésben. Az ellenzéki pártok ezek alapján 15 képviselői helyen osztoznának. A szocialisták a jelenlegi 23 képviselő helyett 9 főt tudnának az új közgyűlésbe juttatni, az LMP 4, a Jobbik pedig 2 mandátumot nyerne.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
