Újabb településsel bővülhet a megyei jogú városok köre

Baja elmúlt két évtizede inkább a kudarc, mint a siker időszaka volt, mert az itt élők lehetőségei folyamatosan szűkültek, több mint tízezer munkahely szűnt meg – mondta Zsigó Róbert, a Fidesz–KDNP polgármesterjelöltje a választási programját ismertető hétfői, bajai sajtótájékoztatón.

Az elhúzódó délszláv háború súlyosbította a helyzetet, mert a befektetők nagyobb része a határ közelsége miatt távozott – mondta a polgármesterjelölt. Az elkövetkezendő évek a siker évei lehetnek, ehhez azonban világos célokat kell megfogalmazni, és össze kell fogni – folytatta Zsigó. A következő négy évben a legfontosabb a helyi gazdaság fejlesztése és a munkahelyteremtés – tette hozzá a polgármesterjelölt, akit az áprilisi országgyűlési választáson negyedik alkalommal választottak meg a térség képviselőjévé. A fideszes politikus a város komoly problémájának nevezte a fiatalok elvándorlását. A város nem tud munkahelyeket teremteni, de ki kell használni az önkormányzat vállalkozásokat segítő lehetőségeit, támogatni kell a kezdő vállalkozásokat – mondta.

Zsigó szólt arról, hogy A bajaiak programja című kiadvány fontos pontja az idegenforgalom fejlesztése, mert a Sugovica, a Duna, a Petőfi-sziget, valamint Gemenc közelsége igazi vonzerő. Ezen a területen lehet sikeres a környező településekkel az összefogás, hogy ne csak egy napra, a halfőző fesztiválra jöjjenek el tízezrek Bajára – fűzte hozzá. A polgármesterjelölt szerint nagy lehetőséget jelent a nem túl távoli jövőben Baja számára az, hogy Szerbia nagyon készül arra, hogy az Európai Unió tagjává váljon.

Kiemelten fontosnak nevezte Zsigó Róbert a közlekedés javítását is. A program szerint az M9-es autópályától kiindulva ki kell szélesíteni a jelenlegi utat a szerb határig. „Ha lehetőséget kapok, az új képviselő-testület első rendes ülésén kezdeményezni fogom, hogy kérjük az Országgyűlést: nyilvánítsa Baját megyei jogú várossá” – mondta Zsigó Róbert, mert indoklása szerint a város jelenleg is ellátja a megyei jogú városra háruló feladatokat.

A ma csaknem negyvenezer lakosú Baja 1921-től 1941-ig Bács-Bodrog vármegye székhelye volt. Jogállását a második világháború után visszakapta, majd az új közigazgatási határok kijelölésekor – Bács-Kiskun megye létrehozásával – 1950-ben veszítette el.

(MTI)