November közepéig be kell fejezni a gátat

November közepére el kell készülnie a kolontári vasúti pályát védő gátszakasznak és a Devecsert óvó, a területet lezáró második védvonalnak, mert téli időjárási viszonyok között földmunka nem végezhető, a csapadék pedig tovább veszélyezteti a környezetet – mondták a kármentesítési munka irányításában részt vevő vízügyi szakemberek pénteken Kolontáron, hozzátéve, hogy a munkálatok végrehajtása kormánydöntést igényel.

Véleményük szerint csak újabb gátak építésével lehet biztonságossá tenni a védekezést egy esetleges újabb gátszakadás ellen. Annak költségei azonban meghaladják a félmilliárd forintot – fűzték hozzá. A már elkészült 620 méter hosszú, talpazatánál 25 méter széles, 8 méter magas védőgát egy hét alatt készült el több mint százmillió forintból. A szakemberek szerint november 15-ig lehet gátépítést, földmunkát végezni, de ez a dátum az időjárás függvényében, akár november végéig is meghosszabbítható, viszont a fagyott földet – akár egy betonozási munkánál – nem lehet beépíteni a töltésekbe, mert kiolvadása után jelentősen meggyengítené a falat.

Kolontáron a védmű építése miatt már a múlt héten ledózerolt házak helyén, valamint a gátoldalon hétfőn megkezdik a füvesítést, az egykori lakótelkeken pedig emlékparkot alakítanak majd ki a kilenc áldozat nevét megörökítő kopjafával. Az egykori házak helyére olyan házszámtáblákat tesznek, amelyek arra emlékeztetik az embereket, hogy ott egykor otthonok álltak.

A polgármesteri hivatal és a védmű közötti mintegy 50 méteres területen egy méterrel megemelik az utat, hogy így zárják le a Kossuth utcai „üresen maradó” szakaszt. A védekezésben dolgozók abban bíznak, hogy miután a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara által elkészített tételes értékbecslés után kiadják a bontási határozatot, hétfő reggel megkezdhetik annak a 23 kolontári lakóháznak a bontását, amely a két és fél héttel ezelőtti vörösiszap-katasztrófa során megsérült vagy lakhatatlanná vált.

A szakemberek megjegyezték, hogy a törmelékek elszállításához új utat kell majd kijelölni, ugyanis a katonaság által építendő 15 méter hosszú, 5,8 méter széles és 20 tonna teherbírású híd nem alkalmas arra, hogy nagy teherautókkal át tudjanak rajta haladni. Egy-egy épület törmelékét és az összegyűjtött iszapos földet egy 20 tonna teherbírású teherautóval 15-20 fordulóval tudják elszállítani.

Arra a kérdésre, hogy miért építik meg a hidat, ha a Kossuth és a Malom utcai területrészt úgyis megsemmisítik, s oda már senki nem költözik vissza, úgy válaszoltak: nem akarnak zsákfalut, halott települést. A Torna-patakon megsemmisült híd helyén épülő műtárgyon könnyebben el lehet jutni Ajkára, nem kell 30 kilométert kerülni, illetve a területen szeretne maradni a még mindig működő tyúktelep és tojásdobozoló üzem is, és a közlekedésük csak így biztosított. A védekezés irányításában dolgozók azt mondták, Kolontáron azért „látványosabb” a kárfelszámolási munka, mert tizedannyi az épületkár, mint Devecserben, és „nem a takarításra pazarolták az időt, az energiát és a pénzt”, hanem eldózerolták a házakat. Úgy vélték, a Veszprém megyei településen zajló kárfelszámolásban „élen kell járniuk”, hogy a tapasztalatokat át tudják ültetni a devecseri kárfelszámolási munkához.

Kolontár határában a legnagyobb feladat a gátépítés mellett az lesz, hogy az egykori halastóból „leszedjék” az 5-6 méteres iszapot, meggátolják, hogy a szennyező anyag továbbra is folyjon a Torna-patakba, amelyben még pénteken is 12,5-13 pH-értéket mértek a víz lúgosságát mérő 14 fokú skálán. A halastóban – elmondásuk szerint – legalább két személyautó, bútorok, melléképületekből elsodort gépek, szerszámok vannak.

(MTI)