Réthelyi: Boldog tettvágy jellemezte 1956-ban Magyarországot

„Összetartozás, hazaszeretet, boldog reménység és tettvágy” jellemezte 1956-ban Magyarországot – jelentette ki Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter szombaton, az 54 évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc tiszteletére Keszthelyen tartott ünnepség keretében.

A miniszter kifejtette: 1956 októberének követeléseit 1989 változásai valósították meg, „a következő lényeges fordulat hazánk életében az idei esztendő”. Az áprilisi parlamenti választások után szentesítette az országgyűlés a nemzeti együttműködés nyilatkozatát, amely szerint „közös jövőnk tartóoszlopai a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend”.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium feladata az otthon, a család és az egészség feltételeinek megteremtése. „Az erőforrás (...) az egészséges, tanult, társaival együttérző, testileg és lelkileg is edzett autonóm ember” – hangsúlyozta.

„Ilyen emberekkel lehet hatékonyan működtetni a versenyképes gazdaságot, amely alapfeltétele a munkahelyek megteremtésének”. Az erkölcsi és kulturális hagyományok „felemelése és megtartása erősíti és gazdagítja a nemzetet, ezáltal gazdasági felemelkedésünkhöz is hozzájárul” – jelentette ki Réthelyi Miklós Keszthelyen, ahol több száz ünneplő jelent meg a Fő téren, és cserkészek sorfala és lovas huszárok tiszteletadása mellett tartották meg a megemlékezést.

Ünnepi beszédében a miniszter személyes élményeit is felidézte fel, ugyanis 1956 októberében a keszthelyi Vajda János Gimnázium negyedik osztályos tanulójaként élte át az akkori eseményeket. Arról beszélt, hogy már két nappal a forradalom kitörése után magyar katonák vezette tankok jelentek meg Keszthely központjában. Egyre nőtt a reménytelenségből kitörni akaró tömeg és a lelkesedés, s így vonultak végig a városon, ahol ledöntötték a Vörös Hadsereg emlékművet, és összetörték az épületeken elhelyezett vörös csillagokat.

A Balatoni Múzeumból kihozták Festetics György gróf szobrát, amelyet a Fő téren a ledöntött szovjet emlékmű elé helyeztek. Saját emlékművet is állítottak, „az elesettekért és a reményért” felavatták a „fehér ember szobrát”.

Réthelyi a november 4-e után kezdődött megtorlásokra úgy emlékezett, hogy abból szerencsés módon kimaradtak a gimnazisták, mert az akkori mezőgazdasági akadémia oktatóit és hallgatóit érintették leginkább a letartóztatások. „A gazdászok szenvedése váltotta meg a mi szabadságunkat”, ami után évtizedekig a kádárizmus „reménytelen szürkesége”, a fagyos félelem következett – fogalmazott.

(MTI)