Az állami felelősségvállalás erősítésére van szükség az egészségügyben. Ezen például azt is értem, hogy a Magyarország legnagyobb üzemeiként is interpretálható kórházakat – sok tíz milliárdos költségvetésű intézményekről van szó, például a SOTE-ról – állami fenntartói felelősségi körbe kell venni, meg kell állapodni az önkormányzatokkal, az államnak nagyobb felelősséget kell vállalnia az intézmények fenntartásában – nyilatkozta Mikola.
Számos változásra is szükség lenne, például a teljesítményfinanszírozás nem megy együtt a teljesítményvolumen-korláttal, hiszen a két rendszer egymással szembemegy, egymást kioltja. „Méregdrága technológiákkal felszerelt kórházak délután be kell, hogy fejezzék a működésüket, mert elfogyott az OEP-pénz, és a volumenkorlát nem engedi meg, hogy további gyógyító munkát végezzenek. A nagy kórházaknak szerencsésebb lenne éves büdzséket megállapítani” – mondta a politikus.
Mindehhez persze pénz is kell, a legfőbb gond a forráshiány – tette hozzá. Mikola István kijelentette: a 2011-es költségvetést pedig az egészségügy alapszükségleteinek a figyelembevételével kell elkészíteni, „egyébként tényleg ránk borul az egész rendszer”.
Nagyobb ügyek és problémák is terítéken vannak – mondta a politikus. Példaként említette, hogy az egészségbiztosítási rendszerből abszolút értékben egyre kevesebb a bevétele az Egészségbiztosítási Alapnak, a rendszer csúszik át az állami gondoskodás, az állami egészségügy irányába, ez pedig nagyon nagy paradigmaváltást jelent, ha kimondjuk, hogy állami egészségügyi rendszert csinálunk Magyarországon – nyilatkozta a szakember. Úgy tűnik, nem kerülheti el az ágazat azokat a nagyon nagy újragondolásokat, szerkezetátalakításokat, sőt a biztosítási rendszer reformját, ami most már hosszú idő várat magára – szögezte le Mikola István.
(Duna TV)
origo.hu
Tényleg 50 fokos hőségre számíthatunk? – a szakértő válaszolt
