Döntött a bizottság, hatszázzal több katona lehetne a honvédségben

Általános vitára bocsátotta az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága hétfői ülésén azt a határozati javaslatot, amely hatszáz fővel bővítené a honvédség létszámát; elfogadták az önkéntes tartalékosrendszer kialakításának felgyorsítását is. • Költséghatékonyságot ajánl a benyújtott médiatörvény-javaslat• A jövő évi költségvetés alapjairól vitatkoznak a honatyák

A bizottság előtt Simicskó István honvédelmi államtitkár elmondta: az eddigi – a honvédség létszámát tartalmazó – határozat úgy módosul, hogy a katonai felsőoktatásban részt vevő hallgatók részére létrehoznának egy zászlóaljat (Ludovika zászlóalj), amely összesen 600 fős bővítést jelentene.

A javaslatot végül a Fidesz és a KDNP, illetve a Jobbik képviselői támogatták, az MSZP képviselői nemmel szavaztak, az LMP képviselője pedig tartózkodott. Így a bizottság 15 igen, 3 nem és 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta a határozati javaslatot. A bizottság elé került az a törvényjavaslat is, amelyben a honvédelmi tárca egy évvel előrébb hozná a tartalékosrendszer kialakításának kezdetét. Így 2012. január helyett 2011. január 1-je szerepel a javaslatban.

A módosításban felépítették és egyértelműsítették a tartalékosrendszer elemeit – hangsúlyozta az államtitkár. Ezek szerint a rendszernek két fő komponense van, amelyeken belül még két-két elemet tartalmaz. Az első lépés a védelmi tartalék kialakítása lesz, amelybe beletartoznának például azok az önkéntes tartalékosok, akik a honvédségi objektumokat őriznék, illetve a műveleti tartalékosok, akik főleg leszerelt katonák, vagyis már kiképzett, gyakorlott emberek. Háború vagy egyéb fenyegetés esetén például ezeket hívnák be első körben, míg a potenciális hadköteleseket csak az utolsóban – fűzte hozzá. A rendszerbe a tervek szerint nyolcezer főnyi önkéntes tartalékos tartozna – fűzte hozzá.

Simicskó István szerint az első lépcső kialakításához egy év és 75 millió forint elegendő lenne. Iváncsik Imre, a bizottság MSZP-s alelnöke az ülésen azt hangoztatta, hogy egyetértenek a tartalékosrendszer kialakításának felgyorsításával, de azt nem tudják támogatni, hogy a kormány abból kiindulva hogy teljesítse az ígéreteit, beöltözteti egyenruhába az eddig is őrzés-védéssel megbízott embereket. Illetve azzal sem értenek egyet, hogy a Köztársasági Őrezred helyett a jövőben a honvédség katonái őrizzék fegyveresen a nemzeti ereklyéket.

Simicskó István erre azt válaszolta: „Logikus, hogy szerződést kössenek azokkal az eddigi őrző-védőkkel, akik önkéntes alapon belépnének a rendszerbe, miért zárnák ki azokat, akik ma is a katonák mellett szolgálnak?” – tette fel a kérdést az államtitkár.

Az ereklyék őrzésével kapcsolatban pedig azt mondta, hogy nem azért jönnek be a katonák például a Parlamentbe, hogy fegyverükkel bárkiben kárt tegyenek, a külső védés továbbra is a köztársasági őrezred dolga maradna – tette hozzá. Mint kijelentette: nem a „katonai puccs” a cél, hanem a méltó őrzés.

A javaslatokat végül 15 igen (Fidesz–KDNP és a Jobbik) és 4 nem (MSZP és LMP) szavazat mellett az általános vitára alkalmasnak találta a bizottság.

(MTI)