Feszültségek halmozódtak fel a két évtizedes modellben + Képek

Stumpf István szerint Magyarország húsz évvel a rendszerváltoztatás után mérföldkőhöz érkezett; átfogó változtatásokra van szükség a társadalom alrendszereiben és az azokat összehangoló kormányzati rendszerben is.

Az alkotmánybíró a Húsz éve szabadon Közép-Európában című nemzetközi konferencián tartott előadást az alkotmányozási dilemmákról a Magyar Tudományos Akadémián csütörtökön. Stumpf István kifejtette: a két évtizede kialakított modellben komoly működési zavarokat okozó belső feszültségek halmozódtak fel, a rendszerváltás rendszere nem képes hatékonyan kezelni a szociális problémákat, és nem tudott sikeresen alkalmazkodni a megváltozott nemzetközi erőtérhez.

A jogász-politológus szerint a hatályos magyar alkotmány bár megfelel az európai elvárásoknak – mind a hatalommegosztás rendszere, mind az emberi jogok védelme szempontjából –, az új alaptörvény megalkotása mellett szól, hogy egy alkotmány minőségét annak koherenciája, a benne foglalt érték- és intézményrendszer hatékonysága, továbbá rendkívül erős szimbolikus jelentősége adja.


„Jogilag valóban nincs alkotmányozási szükséghelyzet” – mondta, de hozzátette, az új alkotmány megalkotásának indokai nem tudományosak, hanem politikaiak, és nem is lehetnek mások, mivel az alkotmányozás politikai kérdés. Kifejtette, hogy az 1989-es alkotmánymódosítás a rendszerváltoztatás korának szemléletét, félelmeit képezte le, és adott azokra egyfajta választ. Eredményes volt abban az értelemben, hogy vértelen átmenetet tudott biztosítani. Azóta viszont teljesen új típusú, az ország NATO- és EU-tagságán kívül globális kihívások jöttek létre, amelyek közül többnek alkotmányos vetületei vannak.

Elmondta, az alkotmányozással kapcsolatos közéleti vitában az az egyik központi kérdés, hogy mi maradjon meg a régi alkotmányból. A jelenlegi alkotmány jelentős része szerinte megőrizhető és megőrzendő. Rámutatott, hogy az új alkotmány nem lesz annyira új, mint az 1989-es alkotmányreform idején kidolgozott alaptörvény, amikor formailag megmaradt, de tartalmában teljesen lecserélődött a szocialista alkotmány. Felhívta a figyelmet: az 1989-es viták során alig került szóba, hogy az országnak 1949-ig történeti alkotmánya volt, amely fontos közjogi tradíciót, nagy értékeket hordozott.

Fotók: Hegedűs Márta/Magyar Nemzet