Harminc nap alatt írják össze jövőre az ország lakosságát

Országgyűlési vizsgálóbizottság tárhatja fel az ajkai térségben október elején történt környezeti katasztrófáért viselt – elsősorban politikai – felelősséget. A testület felállítását a Jobbik kezdeményezte; az új parlament megalakulása óta a Ház először hagyott jóvá ellenzéki indítványt.• Orbán: Önök elég bátrak voltak, hogy emberekre vadásszanak + Képriport + Videó

Az Országgyűlés nagy többséggel, 364 támogató szavazattal (a szocialista Göndör István ellenszavazata és Kovács Tibor tartózkodása mellett) fogadta el hétfőn a jobbikos Kepli Lajos határozati javaslatát, amelynek értelmében vizsgálóbizottság alakul a Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett katasztrófa felelőseinek megállapítására, valamint a hasonló szerencsétlenségek megakadályozásához szükséges teendők számbavételére.

A tíztagú testületbe a kormányoldal és az ellenzék is öt-öt képviselőt küldhet; a bizottság elnökének személyére a Jobbik, az alelnökére az MSZP tesz javaslatot. A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, és azt jövő év novemberéig benyújtja a parlamentnek.

A testület megbízatása a jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozat elfogadásáig, illetve a beterjesztési határidőig tart. A testület felállításáról szóló határozat rögzíti, hogy a Ház tiszteletben tartja a büntetőeljárásokban eljáró szervezetek hatáskörét és illetékességét, ezért a vizsgálóbizottság feladata elsősorban a politikai felelősség megállapítása.

A vizsgálat tárgya annak feltárása, hogy milyen mulasztások vezettek a vörösiszap-tározó gátjának átszakadásához, illetve hogy a tározó építése és fenntartása során követtek-e el visszaéléseket. A határozat felhatalmazást ad, hogy a testület vizsgálja ez ügyben az előző ciklus kormányzatához, konkrétan a Gyurcsány Ferenc volt kormányfőhöz köthető vállalatok felelősségét, valamint azt, hogy történtek-e olyan hatósági vagy egyéb adminisztratív visszaélések, amelyek a katasztrófa bekövetkeztét lehetővé tették.

A bizottság utánajár annak is, hol találhatók az országban a környezetre veszélyes technológiát alkalmazó – működő vagy már bezárt – ipari létesítmények, illetve hogy azok milyen állapotúak. A vizsgálóbizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe.

A Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti egyik iszaptározójának gátja október 4-én szakadt át. Ennek nyomán mintegy egymillió köbméternyi vörösiszap ömlött ki, az áradás három települést (Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely) öntött el. A szerencsétlenségben tízen meghaltak és százhúszan megsérültek. Devecserben több mint kétszáz ház vált lakhatatlanná, Kolontáron 34 épület lebontásáról döntöttek.

A Mal Zrt. vezérigazgatóját, Bakonyi Zoltánt halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségével, míg a cég környezetvédelmi és laborfelelősét és a műszaki igazgatót közveszélyokozással és környezetkárosítással gyanúsítják. A vállalat vezetése nem ismerte el felelősségét a katasztrófában.

2011 októberében lesz a népszámlálás

A korábban tervezett két hónap helyett harminc nap alatt írják össze jövőre az ország lakosságát; a népszámlálás adatfelvételi időszaka 2011 októbere lesz. Az Országgyűlés hétfőn több ponton módosította a 2011. évi népszámlálásról szóló törvényt. A változtatásról a képviselők 299 igen szavazattal döntöttek, a kormány javaslatát a Fidesz és a KDNP mellett a Jobbik is támogatta. A népszámlálás adatfelvételi időszakának felére rövidítését az adatok megbízhatóságának szándékával indokolta az előterjesztő közigazgatási és igazságügyi miniszter. Az adatszolgáltatás időpontja így kevésbé távolodik el attól az elvi időponttól – október elsejétől –, amelyre az összegyűjtött adatok vonatkoznak. Pontosítja a javaslat azt is, hogy az adatfelvétel a lakásokra, lakott üdülőkre és a közösségi elhelyezést szolgáló intézményekre (intézetekre) is kiterjed.

Szigorodnak az ügyvédi kamarai tagság feltételei

Az Országgyűlés a kormánypártok támogató szavazatával, 258 igen vokssal, 60 nem ellenében, 44 tartózkodás mellett döntött az ügyvédekről szóló törvény módosításáról. A jogszabály tervezetét Vitányi István (Fidesz) és Rubovszky György (KDNP) terjesztette a parlament elé.

A módosítás értelmében a jövő év elejétől a kamarai tagság feltétele legalább egy év ügyvédi, ügyvédjelölti vagy alkalmazott ügyvédi joggyakorlat is a hatályban levő követelmények mellett. Az előterjesztők ezt azzal indokolták, hogy a hatályos szabályok alapján a jogi szakvizsga megszerzését követően a kamarába fel lehet venni ügyvédként azt is, aki ténylegesen nem szerzett gyakorlatot az ügyvédi hivatásban; a tapasztalatok szerint azonban szükség van a magasabb szakmai elvárásokra.

Hetven év felettiek is kinevezhetők nagykövetté

A külképviselet-vezetők esetében felmentést adhat a kormánytisztviselők életkori korlátja alól a miniszterelnök, így a jövőben hetven év felettiek is kinevezhetők nagykövetté. A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítását a kormánypárti képviselők támogatásával fogadta el a Ház.

Az indítványt Balla Mihály, a külügyi bizottság fideszes elnöke nyújtotta be, hozzá később Vejkey Imre (KDNP) csatlakozott. A javaslatot a kormánypárti politikus úgy indokolta: kiemelkedő érdek, hogy a magyar államot jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező misszióvezetők képviseljék.

Az indítvány benyújtásának napján Balla Mihály elmondta: a parlament szakbizottsága meghallgatta és alkalmasnak találta Szapáry Györgyöt, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadóját a washingtoni nagyköveti posztra. A 72 éves Szapáry György kinevezéséhez ugyanakkor elengedhetetlen volt a törvénymódosítás.

(MTI)