Komplex gazdasági rendszerrel segítenék a talpraálllást

Komplex gazdasági rendszer kialakításával biogázüzemeket létesítenének a vörösiszap-katasztrófa által érintett településeken, az üzemek a gazdák és az önkormányzatok tulajdonába kerülnének – ismertette a Magyar Vidék Szövetség koordinálásával készített javaslatot Enyingi Tibor, a Sokoró Natúrzóna Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a termelőknek tartott fórumon hétfőn Devecserben.

A beruházásokat az Új Magyarország Fejlesztési Terv KEOP 4.4.0 pályázati keretéből valósítanák meg, amelyhez az Európai Unió hátrányos helyzetű kistérség esetén hatvanszázalékos támogatást nyújt – mondta Enyingi Tibor. Hozzátette: a fennmaradó 40 százalékot bankhitelből biztosítanák, az üzemeknek a gazdálkodók résztulajdonosai lennének.

Minden településre épülne egy-egy biogázüzem, amelyek alapanyagát a szennyezett területen termesztett lágyszárú energianövények – például csicsóka és szilfium – adnák. A lágyszárú növények előnye a fásszárú energianövényekkel – például a fűzfélékkel – szemben, hogy már az első évben felhasználhatók tüzelőanyagnak – mondta az ügyvezető. A földekre kiömlött vörösiszap az élelmiszer-termelést lélektani okokból is kizárja, ezért a biogáztermelés biztosítaná a terület tartós mezőgazdasági hasznosítását – tette hozzá.

Enyingi Tibor elmondta: a jól bejáratott külföldi technológia lényege, hogy a vörösiszap eltávolítását követően nehézfém-adszorpciós vetésforgóban speciális évelő növényeket termelnének, amelyek a talajba jutott nehézfémeket felveszik. A növények által termelt biomasszával működnének a biogázüzemek, a biogáztermelés (fermentáció) után a nehézfémek a folyamat melléktermékeként keletkező biotrágyában maradnak. A biotrágyát komposztálással és égetéssel semlegesítenék, a hamu veszélyeshulladék-lerakóba kerül – ismertette Enyingi Tibor.

Az üzemek gazdaságosságáról elmondta, hogy egy üzem 300 hektáros termőterületet igényel, és közel egymilliárd forintnyi beruházást. Évi 100 ezer tonna biomassza feldolgozásával a hatékonysági számításokat kidolgozó Natúrzóna Nonprofit Kft. szerint 2,5 milliárd forint adózás utáni eredménnyel lehet számolni, így a beruházás három év alatt térül meg. Hőtermelés nélkül a biogázüzemmel hektáronként 150 ezer forintos jövedelem állítható elő 800 kilowatt teljesítményű üzemmel számolva.

A gazdák és az önkormányzatok tulajdonába kerülő üzemek zöldáramot és hulladékhőt értékesíthetnének, amellyel évi 800 millió forintos bevételt érhetnének el a terveket kidolgozó vállalat számításai szerint.

Gelencsér Géza, a Magyar Vidék Szövetség elnöke szerint a bemutatott terv lehetőség, a döntés a gazdálkodók kezében van.

(MTI)