Macsókultúra, agresszió – szomorú látlelet az iskolai helyzetről

A magyar oktatáspolitika elfogadta, hogy az iskolai veszélyek témaköre legyen a következő félévben kezdődő európai uniós elnökségünk önálló magyar felvetése – közölte Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa szerdán egy budapesti sajtóbeszélgetésen.• Saját gyermekeink lesznek a gyilkosaink?• Itt van Amerika! Hamarosan lőnek is az iskolákban?

Magyarország megérett arra, hogy legyen stratégiája az iskolai agresszió visszaszorítására – hangsúlyozta az oktatási ombudsman az Iskolai veszélyek című kiadvány bemutatásának alkalmából rendezett eseményen.

Aáry-Tamás Lajos ombudsman kifejtette, hogy a jövő félévben az informális oktatási miniszteri találkozón az aktív állampolgárság témakörén belül lehetőségünk lesz felvetést tenni, amely az iskolai veszélyek témaköre lesz. Az irány az európai stratégia kidolgozása lesz, hogy visszaszorítsák az iskolai erőszakot.

Helyi, nemzeti és európai útkeresés is szükséges – mondta, de hozzátette azt is, hogy a helyi ügyekre adott jó megoldások, amelyeket az érintettek találnak meg, sokszor hatékonyabbak, mint a minisztérium által – az érintettek megkérdezése nélkül – hozott intézkedések.

A könyv több szerző munkája, melyet több szakterületen végzett kutatások alapján állítottak össze. A kötettel kapcsolatban az ombudsman úgy fogalmazott: „ez nem egy receptkönyv ahhoz, hogy mi a teendő iskolai erőszak esetén”, de sok olyan példát mutat be, amelyeken keresztül elkezdődhet a helyi, nemzeti és nemzetközi munka a témában.

Sáska Géza oktatáskutató a 17 éves fiatalok körében végzett kutatást, mivel szerinte viselkedésüknek a felnőtt társadalomra nézve jósló ereje van. A vizsgálat eredményei szerint sokfajta agresszió tapasztalható az iskolában, melyek közül a leggyakoribb a verbális, mint a káromkodás, a kiabálás. A második legtöbbször előforduló viselkedés a kirekesztés eszköze, amely a kutatás alapján „női princípiumnak” számít, tehát a lányok körében jellemző. Kifejtette, hogy a fiúk körében egy úgynevezett macsókultúra uralkodik, ami azt jelenti, hogy inkább agresszívabban viselkednek, csak ne legyenek áldozatok. Fizikai erőszak is van, de az elenyésző.

Kerezsi Klára, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatóhelyettese is ismertette harminc országban végzett nemzetközi kutatásuk eredményeit, amelyet 12–17 éves korú gyermekek megkérdezésével végeztek. Kifejtette, hogy az erőszak elfogadottsága a fiatalok körében meglehetősen magas. Emellett kutatásuk alapján a fiatalok körében az alkoholfogyasztás is növekvő tendenciát mutat. Az alkoholfogyasztás és az erőszak közötti kapcsolat pedig ismert – tette hozzá. Kerezsi Klára azt is megfogalmazta, hogy az iskolai erőszakos cselekedetek nagy részéről sem a szülők, sem a tanárok nem tudnak semmit. A pedagógusok többsége csak keveset tud arról, hogy mi történik a tanórán kívül – hangsúlyozta.

Ez utóbbit megerősítette Mayer József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársa, aki a budapesti iskolákban végzett felmérést. Komoly hiányosságként említette, miszerint a pedagógusokat csak arra készítik fel, hogy tudást közvetítsenek, arra viszont nem, hogyan kezeljék az iskolában a társas kapcsolatokat. Pontosan ki tudják mutatni az iskoláknak azt a típusát, ahol az erőszak minden válfaja előfordul, és ezek többnyire a szakiskolák. Mayer József szerint ennek az az oka, hogy sokfajta hátrány ütközik össze a tanulók kapcsán.

Lux Ágnes, az Országgyűlési Biztos Hivatalának jogásza elmondta, hogy az európai gyermekjogi ombudsmanok megkérdezésével készített tanulmányuk szerint az ombudsmani intézmények Európában eltérően kezelik a problémát. Felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unióban is kiemelt helyen van az iskolai erőszak, utalva az Európai Tanács által már korábban indított, Építsük a gyermekekért Európát! elnevezésű programra.

(MTI)