Sokban hasonlít a mai alkotmány a sztálini szövegre

Több mint 40 bekezdés tekintetében van teljes vagy részleges hasonlóság az 1949-ben hatályba lépett és az 1989-ben módosított alkotmány között – mondta el ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az MTI-nek kedden annak kapcsán, hogy az alkotmányozás folyamatában többen felvetették, hogy a két alkotmány között mindössze annyi az átfedés, hogy az ország fővárosa Budapest.• Elvek és értékek – Közjogi korlátja nincs az alkotmányozásnak

Mint mondta, nemcsak az alkotmányozás folyamatában merült fel az átfedés kérdése, de a jogi egyetemi oktatásban is tartja magát az a – mint fogalmazott – „tévhit, hogy a jelenlegi alkotmány és a sztálini alkotmánynak is nevezett 1949. évi XX. törvény eredeti szövege között érdemben csupán annyi lenne az átfedés, hogy a Magyar Köztársaság fővárosa Budapest”. Megjegyezte: a mindenkori alkotmány egy adott ország alapvető és legfontosabb törvényműve, emellett a társadalom egységének kifejezője, a jogállamiság legfőbb pilléreinek hordozója és őrzője, egy nemzet szimbóluma, és ebben a vonatkozásban különös jelentőséggel bír az átfedésre vonatkozó tévhit hangsúlyozása.

„A valóság azonban az, hogy az 1949. augusztus 20. napján hatályba lépett egykori és az 1989-ben, illetve azt követően is módosított hatályos alaptörvény között számos ponton – több mint 40 bekezdés tekintetében – van szinte teljes vagy részleges hasonlóság” – jelentette ki. Ráadásul – tette hozzá – ezek az egyezések olyan kérdéseket érintenek, mint a házasság és a család intézménye, amelyre a vonatkozó jogszabály a mai napig az 1952. évi IV. törvényként szerepel a hatályos jogforrások rendszerében. „Azt is talán kevesen tudják, hogy a két normaszöveg összevetése eredményeképpen kiderül, hogy az akkoriban az államigazgatás legfelsőbb szervének deklarált minisztertanács kapcsán több esetben nemes egyszerűséggel behelyettesítették a »kormány« kifejezést” – mondta, jelezve, hogy ő ezt is abszurdnak tartja.

„Ideológiai értelemben pedig meglehetősen bizarrnak nevezhető az a körülmény, hogy míg a hatályos alaptörvény szakrális értelemben egyetlen kifejezést sem enged meg magának, addig az 1949-es normaanyag kijelenti, hogy a haza védelme a Magyar Népköztársaság minden polgárának szent kötelessége” – jegyezte meg. ifj. Lomnici Zoltán szerint ezek alapján nem meglepő, hogy a rendszerváltást követően minden politikai kurzus kísérletet tett egy új alkotmány megalkotására, hiszen maga a „preambulum” is figyelmezteti a jogalkotót arra, hogy a jelenlegi alaptörvény átmenetinek tekinti önmagát.

(MTI)