A városvezető sajtótájékoztatóján elmondta, megpróbálja koordinálni több intézmény – köztük a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Belügyminisztérium, a MÁV, a fővárosi közszolgáltató cégek és a hajléktalanok ellátásával megbízott Budapesti Módszertani Szociális Központ – tevékenységét. Mint mondta, ezt annak érdekében teszi, hogy „a városban a biztonság növekedjék”, valamint azért, hogy a tél folyamán közvetlen veszélybe került szerencsétlen emberekről gondoskodjanak. A rövid távú cél az, hogy ne tartózkodjanak életvitelszerűen hajléktalan emberek az aluljárókban és frekventált közterületeken – hangoztatta a városvezető.
A főpolgármester az érintett aluljárók között említette a Blaha Lujza teret, az Astoriát, a Ferenciek terét, a Nagyvárad teret, a Batthyány teret, a Nyugati, a Déli, a Keleti, a Kelenföldi pályaudvart, a Móricz Zsigmond körteret, az Örs vezér terét és a Flórián teret.
Tarlós István szavai szerint jelenleg kétszáz „látható, fellelhető” hajléktalanról lehet Budapesten beszélni, közülük az aluljárókban mintegy 120-an élnek „életvitelszerűen”. Hozzátette: nem látható a becslések szerinti további hatezer ember, akik erdőkben vagy építési területeken húzzák meg magukat. Elmondta, a szociális ellátórendszer program révén az önellátásra képes hajléktalanok számára szociális bérleti rendszert alakítanak ki; így például albérleteket, ágybérleteket vagy munkásszállóhoz hasonló intézményeket. Hozzátette: számukra foglalkoztatási programot is kidolgoznak a közmű- és közszolgáltató cégek bevonásával.
Közölte, akik önellátásra képtelenek, azok esetében külön-külön megvizsgálják, hogy „konkrétan” hova lehet őket elhelyezni. Jelezte: helyet akarnak találni az alkohol- és drogfüggők, a pszichiátriai betegek számára, de koedukált és „kutyás” férőhelyeket is kialakítanak. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a hajléktalanellátó intézményekben jelenleg 90 és 110 százalék közötti a „telítettség”. Mint mondta, erősíteni kell az utcai ellátás rendszerét, és gondoskodni kell a 24 órás egészségügyi centrum befogadóképességének bővítéséről.
Tarlós szólt arról is, hogy a vészhelyzetek megoldására úgynevezett túlélőpontokat jelölnek ki. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a „hideg télen” a MÁV-várókban és az aluljárók „bizonyos szegleteiben” elkerítenek egy-egy helyet, amit fűtenének is. Közlése szerint az aluljáróprogramra harmincmillió, míg a bérleti programra ötvenmillió forint áll rendelkezésre (a Nemzeti Erőforrás Minisztérium forrásából), ám a hiányzó szükséges fedezetről a főváros gondoskodni fog.
– Aki még mindezen feltételek biztosítása ellenére is netán agresszív módon megpróbál ragaszkodni ahhoz, hogy az aluljárókban éljen életvitelszerűen, az törvényen kívül helyezi magát tudatosan; azzal úgy fogunk eljárni, ahogy el szoktak járni az önmagukat tudatosan törvényen kívül helyező emberekkel szemben – fogalmazott Tarlós István.
Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke elmondta, a sajtótájékoztató előtt nem sokkal beszélt Zacher Gábor toxikológussal, aki arról tájékoztatta, hogy csak a Péterfy Sándor utcai kórház toxikológiai osztályán eddig tizenegyen haltak meg kihűlésben. Hozzátette: ebben az adatban nincsenek benne a közterületen kihűltek. Mint fogalmazott, ez azt jelenti, hogy a fővárosban télen „szükségállapot” van.
Utalt arra, hogy a tél évente 300-400 ember életét követeli országszerte, és az elmúlt évben Budapesten „a kétszázat közelítette”. Hozzátette: sokan hűlnek ki azok közül is, akik nem hajléktalanok. Vecsei arról beszélt, hogy a szociális munkások a fővárosban „egyenként” vizsgálják majd meg az utcán élők szükségleteit, és ennek alapján próbálnak segíteni nekik.
Nem kell még elrendelni a szmogriadót
A főpolgármester szerint egyelőre nincs szükség arra, hogy szmogriadót rendeljenek el Budapesten, Tarlós István azonban nem zárta ki, hogy a tájékoztatási fokozat a következő két napban életbe léphet.
A városvezető közölte, „nem tartunk még” a szmogriadó szükségességénél, ám – mint fogalmazott – „nem elképzelhetetlen, hogy a tájékoztatási fokozat életbe léphet csütörtökön vagy pénteken, de még nem lépett életbe”. Közölte, ha szükség lesz rá, el fogják rendelni.
Tarlós utalt arra, hogy a szmogriadónak két fokozata van; az egyik a tájékoztatási, a másik a riasztási fokozat. Elmondta, előbbinél a főpolgármesternek tájékoztatási kötelezettsége van a lakosság felé, továbbá joga van felkérést tenni bizonyos tiltásokra. Példaként említette, hogy a kerületi jegyzőket felszólíthatja arra, hogy fokozottan ellenőrizzék az avarégetéseket vagy a járművek alapjárati működését. Közölte, arra kérte a főváros környezetvédelmi ügyosztályát, folyamatosan kövessék figyelemmel a „helyzetet”, a mérési adatokat.
Tarlós István visszavonja az egyik, Kósa Lajos és Kovács Zoltán fideszes képviselőtársaival együtt tett törvénymódosító előterjesztését, mert úgy látja, az a civil szervezetek jogait erőszakosan korlátozná.
Mint fogalmazott, a visszavont előterjesztés „a civil szervezetek ügyfélként való fellebbezési jogát korlátozná, illetve szüntetné meg”. Tarlós ugyanakkor jelezte: az ötletgazda szándékát helyesnek tartja, és annak erkölcsi tartalmával is egyetért. Ezzel utalt arra, hogy lehetnek olyan civil szervezetek, „amelyek nem feltétlenül és bizonyíthatóan segítő szándékkal ellenkeznek, hanem lehetnek olyanok, akik netán azért (ellenkeznek), hogy engedjék magukat meggyőzni”.
Közölte, nem hiszi azonban azt, hogy helyes lenne, ha civil szervezetek jogait „ilyen erőszakosan és agresszíven, általánosan nyirbálnánk meg”. Tarlós azt hangoztatta: egy ilyen generális jogelvonást nem helyesel a civil szervezetekkel szemben. Elmondta, a Fidesz parlamenti frakciójának a vezetőjét írásban már tájékoztatta arról, hogy ezt az előterjesztést a maga részéről visszavonja.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
