Az összegző munkacsoport szerdán fogadta el – kisebb módosításokkal – az alkotmány-előkészítő bizottság alaptörvény-koncepciójának szövegét. Ezt a bizottság még egyszer megtárgyalhatja, és közel tíz nap múlva dönt róla. Ezzel a bizottság az alaptörvény-koncepció elkészítésére vonatkozó feladatát teljesíti – szögezte le Salamon László, a testületet vezető kormánypárti politikus a Duna Televízióban. Mint mondta, az, hogy az ellenzék kivonult az alkotmányozásból, jelzi, hogy „vélhetően nem számíthatunk az ő szavazatukra”. „Az alkotmány elfogadottsága viszont, azt remélem, nem pártkérdés ”– reagált az ellenzék magatartására Salamon László. Hozzátette: az általuk készített javaslat alapján az új alaptörvényt a nemzet minden tagja magáénak érezheti majd.
A bizottság nem konkrét szöveget fogalmaz meg, csak utalást tesz arra, hogy milyen tárgyú kérdésekkel kell foglalkoznia például a preambulumnak. „Hogy az Isten szó szerepeljen-e benne, vagy sem, arra nem térünk ki, az majd a szövegezők feladata lesz” – mondta a bizottsági elnök. Hozzátette: a preambulumban fontosnak tartják megjeleníteni a magyar történelmi múltat, a közjogi hagyományokat és az alkotmányosság hagyományait. A történelmi múlttal összefüggésben gondolnak hangsúlyt adni a kereszténységnek is, méghozzá az államalapítással kapcsolatban és a magyar történelem adott szakaszaiban játszott szerepével összefüggésben. „Gondolok itt arra, hogy századokon át véreztünk a keresztény Európa védelmében, és végül arra, hogy a kereszténység a magyar kultúrtörténettől elszakíthatatlan. Hogy ez pontosan milyen formulában ölt majd testet, az más kérdés” – mondta a politikus. A preambulumban szerepelni kell továbbá a szabadságeszme gondolatának, utalnia kell a szabadságküzdelmeinkre, a közjogi hagyományok körében pedig a Szent Koronára, annak a jelentőségére mind a magyar történelemben, mind a mai értelemben – szögezte le Salamon László.
– A koncepcióban nem fogjuk egészen pontosan meghatározni az Alkotmánybíróság (AB) konkrét hatáskör- és eszközrendszerét – mondta Salamon László egy erre vonatkozó kérdésre. A tervezet annyit tartalmaz, hogy az AB feladata „megtenni a szükséges lépéseket az alkotmányosság védelmében”; ide tartozik a jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálata, illetve alkotmányellenesség észlelése esetén az alkotmányellenesség következményeinek megállapítása – ismertette a koncepciót a bizottsági elnök. Összességében egy kisebb alkotmányban gondolkodnak az új alaptörvény előkészítői, a részletszabályokat zömmel kétharmados törvényekben rendeznék, amelyeknek – a régi magyar közjogi hagyományoknak megfelelően – ismét a sarkalatos törvények nevet adnák. Az Alkotmánybíróság hatáskörének és eszközrendszerének részletes szabályait is egy ilyen sarkalatos törvényben kell majd szabályozni – mondta Salamon László. Hozzáfűzte: olyan alkotmányt szeretnének, amelyet nem kell bármiféle apró változtatás esetén módosítani. „Szemünk előtt az Egyesült Államok alkotmánya lebeg, amelyet kétszáz év alatt talán két tucatszor módosítottak” – érvelt a politikus.
Arra a kérdésre, hogy a határon túliak szavazati jogára van-e konkrét javaslata a bizottságnak, Salamon László az általuk kidolgozott tervezet szövegét idézte válaszként: minden magyar állampolgárt megillet a választójog külön sarkalatos törvényben részletezett feltételek esetén. Tehát ezt a kérdést is kétharmados szabály dönti majd el; az alaptörvény annak megállapítására szorítkozik, hogy a választójog állampolgári státusjog – szögezte le Salamon László, az alkotmány-előkészítő parlamenti bizottság elnöke. Hozzátette: a kormányoldal többségi álláspontjának tekinthető, hogy a külföldön élő magyaroknak is szeretnék biztosítani a választójogot, a jogi feltételek megteremtése viszont „nem egy egyszerű feladat, és kérdéseket is vet fel”. Többek között ez is oka annak, amiért nem vállalkozik az alkotmány ezeknek a kérdéseknek a rendezésére.
(dunatv.hu)
Real Madrid
Őrült végjáték: csodagól döntött a Real Madrid rekordot jelentő mérkőzésén
