Az új koncepció értelmében az első, az operatív szintet a 180 tagú szakmai kollégium képezi, ezen belül tagozatok jönnek létre hatvan szakterületen 3-3 fős létszámmal. A tagok kiválasztásakor a szakmaiságon túlmenően figyelembe kell venni az eltérő földrajzi, ellátási szinteket, valamint az oktatási és korosztályos szempontokat is – olvasható a közleményben. A tagozatok fő feladata a szakmai kollégiumi tanácsok által előkészített anyagok, jogszabály- és egyéb tervezetek (például oktatási, finanszírozási) véleményezése, valamint koncepcióalkotás az adott szakterület stratégiai kérdéseiről – fűzték hozzá.
Az államtitkárság közlése szerint a második, elsősorban szabályokat alkotó szintet a szakmai kollégiumi tanácsok alkotják, amelyek ugyancsak hatvan szakterületen, egyenként 5-15 fő közötti létszámmal jönnek létre. Feladatuk a szakmai irányelvek, protokollok és módszertani levelek összeállítása, valamint a tudományos, a gyakorlatban problémás kérdések továbbítása a szakmai kollégium érintett tagozata felé, illetve a főorvosi és egyéb vezetői státuszok követelményeinek meghatározása és a pályázatok bírálata lesz.
A tagozatok tagjait az érintett szakterületen működő kamarák, szakmai szervezetek, képző intézmények javaslatai alapján az egészségügyért felelős államtitkár jelöli ki. A szakmai kollégiumi tanácsok tagjait a szakmai társaságok és egyesületek delegálják. A szervezetek megbízatása négy évre szól – áll a közleményben.
Mint írták: az átalakítás célja egy megbízhatóan működő egészségügyi struktúra létrehozása, amelyhez elengedhetetlen, hogy a szakmai testületek megválasztásának és összetételének legitimitását, valamint a testület által adott állásfoglalások megalapozottságát az orvostársadalom elfogadja.
(MTI)
origo.hu
Hatalmas robbanás rázta meg a települést, a helyiek azt hitték, kitört a háború
