„Elképesztő trehányság alakult ki az elmúlt időszakban”

Elképesztő „trehányság és hanyagság” alakult ki az elmúlt években az árvíz és belvíz elleni védekezés területén, részben ennek isszuk most a levét – nyilatkozta Illés Zoltán környezetügyi államtitkár a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában péntek reggel.• Óriási területeket árasztott el a belvíz• Talán még sohasem volt ilyen magas a vízállás a Tiszán

Több mint 450 kilométernyi árvízvédelmi szakaszon van készültség Észak-Magyarországon – közölte a regionális környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság árvízvédelmi osztályvezetője. A Bodrog mentén az igazgatóság péntek déltől harmadfokúra növelte az árvízvédelmi fokozatot, tekintettel arra, hogy Felsőbereckinél 702 centiméteres áradó jellegű vízállást mértek. Elsőfokú készültséget kellett elrendelni a Tisza mentén – a bodrogközi és a taktaközi Tiszán, illetve a folyó dél-borsodi szakaszán, Zalkod és Tiszakeszi között. Az alsóbb Tisza-szakaszokon is várható a készültségi fokozatok elrendelése. A Bodrog forrásfolyóin is újabb árhullámok indultak el, így péntek déltől a folyó mentén harmadfokúra növelték a készültséget.

A politikus szerint a környezetvédelmi termékdíj állam általi beszedéséből nyolcvanmilliárd forint pluszbevétele keletkezik majd a kormánynak, amiből jelentős árvíz- és belvízvédelmi beruházásokat tud megvalósítani. A politikus kezdeményezi, hogy külön hatóság foglalkozzon az ajkai vörösiszap-tározó gátjához hasonló védművek állapotának és állékonyságának figyelésével, vizsgálatával.

Azt a nyomorúságot, amit látunk, egyik pillanatról a másikra megoldani nem lehet. El kell érnünk szívós, következetes és kemény munkával, hogy a megelőzésre fordítsuk a hangsúlyt – nyilatkozta a Hattól nyolcignak Illés Zoltán. Ez pedig nem más, mint az árvízi és belvízi megelőzés. Az államtitkár emlékeztetett: a kormány ötmilliárd forintot biztosított arra, hogy a vízlevezetést rendbe tegyék, a csatornákat, árkokat kiássák; a január elsejétől rendelkezésre álló pénz Illés javaslata szerint a vízügyi igazgatóságokhoz kerülne, akik kiadnák a munkákat és feladatokat a vízi társulásoknak és ellenőriznék is a munkák végrehajtást.

„Elképesztő trehányság, hanyagság alakult ki az elmúlt időszakban, ennek isszuk a levét” – jelentette ki a politikus, példaként említve a tiszaroffi tározó esetét. Elmondása szerint az előző kormány nem vette meg a tulajdonosoktól a földterületet akkori áron 2,5 milliárd forintért. Most, akárhányszor elárasztják a tározót a környező térségek védelmében, ki kell fizetni a terület tulajdonosának járó kártérítést, ami „árasztásonként” egymilliárd forint. Két alkalommal máris kétmilliárdot fizetünk ki, miközben egykor két és fél milliárdét meg lehetett volna venni az egész területet – hangzott a beszélgetésben.

Bár első hallásra furcsának tűnhet: a környezetkárosító tevékenységek után fizetendő termékdíjat a kormányzat bevonná az árvíz- és belvízvédelembe. Illés Zoltán azt mondta: a termékdíj megmarad, ám kevesebb lesz, viszont a magáncégek helyett az állam gyűjtené azt be. A kormányzat a dán mintát vezetné be itthon is: az állam szedi be a termékdíjat, megfinanszírozza az Európai Unió által megkövetelt hulladékbegyűjtést és -újrahasznosítást, a fennmaradó pénzt pedig a környezet és természetvédelem, valamint a vízügy céljaira fordítja.

„Az árvíz és a belvíz ellen küzdeni pénzzel lehet, ahogy az iszapkatasztrófákhoz hasonló tragédiák megelőzéséhez is pénz kell – ez, a termékdíj lenne e programok fedezete” – érvelt a politikus, akinek becslése szerint közel százmilliárd forint folyhatna be a termékdíjból az állami kasszába évente, az eddigi tizenöt-tizenhat milliárd helyett. A plusz nyolcvanmilliárd forintból viszont már lehet finanszírozni a szükséges beruházásokat – nyilatkozta a Duna Televízió reggeli műsorában Illés Zoltán.

A vörösiszap-katasztrófával kapcsolatban az államtitkár cáfolta azokat az állításokat, miszerint a katasztrófa előtt kilenc nappal a környezetvédelmi hatóság megvizsgálta volna a tározó gátját és mindent rendben talált. A gátak állékonyságát ugyanis, sajnálatos módon, semmilyen hatóság nem vizsgálja ma Magyarországon – mondta a politikus. Ami történt, az a technológiai használatára vonatkozó engedély évenkénti felülvizsgálata volt – de ez nem a gátról és nem annak állapotáról szólt.

Illés Zoltán új törvényt kezdeményez, amely meghatároz egy hatóságot, amelynek feladta lesz vizsgálni és figyelni az ajkai tározó gátjához hasonló védművek és gátak állékonyságát.

(Duna TV)