Molnár Dániel szintén ezt tartja valószínűbbnek. A kereskedők feltehetően szeretnék visszaszerezni az elvesztett profit legalább egy részét az intézkedés kivezetése után, ugyanakkor a hirtelen és nagymértékű áremelés a keresletet is számottevően visszavetné, arról nem is beszélve, hogy a kivezetés előtt a háztartások felhalmozásba kezdhetnek.
Regős Gábor szerint lényeges szempont, hogy ne legyen azonnali nagyobb ugrás az inflációban, másrészt pedig a kereskedők ne kapjanak vérszemet, hogy mivel már nincs szabályozás, így mindent lehet.
Molnár Dániel rámutatott, az erősebb forintárfolyam alapvetően nem befolyásolja az árrésstop működését, az intézkedés a beszerzési árakhoz köti a fogyasztói árakat, így ha az erősebb forint miatt a beszerzési árak mérséklődnek, akkor az az érintett termékek árában is megjelenik. A másik oldalról viszont a nem árrésstopos importált termékek esetében áremelés nélkül növeli a kereskedők által alkalmazott árrés mértékét, vagyis összességében a költségek mérséklése révén lehetővé teszi a kereskedők rentábilis működését a szabályozás mellett is.
Éppen ezek a hatások azok, amelyek miatt Regős Gábor úgy látja, az árréscsökkentés kivezetésében kulcsszerepe van az időzítésnek: az infláció alacsony, a forint jelenleg erős, ugyanakkor ő is figyelmeztetett arra, hogy az iráni háború folyamatos kockázatot hordoz.
Az árréscsökkentés mértékét illetően elemzői konszenzus, hogy 1-1,1 százalékkal mérsékli a pénzromlást, ha pedig fokozatosan vezetnék ki, ettől kisebb lenne a hatása, de semmiképpen sem több egy százaléknál.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!