Nem tudják, hogyan küzdjenek a kitörő Balaton ellen

A magas vízállásnál befagyó Balaton merőben új problémát jelent a vízügynek, ezért javában zajlik az egyeztetés arról, mivel és miként törjék fel a tó vastagodó jegét, hogy megóvják a parti védműveket és létesítményeket – nyilatkozta Csonki István, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője pénteken.

MNO
2010. 12. 17. 18:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Balaton-part mentén már erős jegesedés tapasztalható, de a tó egészén még nem állt be a jég. A szeles időben kialakult jégréteg nem egyenletes, a kellő vastagságot sem érte el még a téli sportoláshoz. A rekordmagasságú, 127 centiméteres (az üzemi maximumnál 17 centiméterrel magasabb) vízállás miatt a mederből kicsapódó víz több helyen ráfagyott a parti védművekre, s a part menti sétányok egy részét is jég borítja. Csonki közlése szerint a vízszint csökkentése érdekében csütörtök óta másodpercenként 39-ről 44 köbméterre növelték a leengedett vízmennyiséget. A tervek szerint a jég alól is ereszteni fogják a vizet, másodpercenként további 5 köbméterrel növelve a mennyiségét. Ezzel párhuzamosan fel kell készülni a Sió-zsilip mentén, a Kapos folyó torkolata után a fokozottabb belvízvédelemre – figyelmeztetett a szakember.

Mint elmondta, normál esetben a parti védművek előtti köveken törnek meg, illetve görögnek a jégtömbök, most azonban a túl magas szinten befagyó víz fokozott statikus terhelést jelent a védművekre. Főként a déli parton lévő alacsony fekvésű települések veszélyeztetettek az uralkodó északi szélirány miatt. Olvadáskor, ha nem tudnak megfelelően funkcionálni a parti védművek, a széltől hajtott jégtáblák nemcsak azokban, hanem a partközeli növényzetben és épületekben is komoly károkat okozhatnak.

A vízügy a helyzet kezelésére jégtöréssel kíván felkészülni. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a veszélyeztetett déli partvonal statikus és dinamikus terhelését is csökkentenék azzal, ha a parttól több száz méterre, a marás mentén (a mély és sekély víz találkozásánál) 5-10 méter széles szakaszon folyamatosan törnék a jeget. A kivitelezés mellett az is tisztázásra vár, hogy a parttól milyen távolságra lenne célszerű ezt a törésvonalat kialakítani, és milyen óvintézkedéseket kell meghozni, hogy a téli sportok híveire az ne jelenthessen veszélyt. Jelenleg zajlanak az egyeztetések arról, hogy két kis – eddig folyón bevetett – jégtörő hajót szállítanának trélerrel a Balatonhoz Gyuláról, illetve jégtörésre alkalmas hajótulajdonos vállalkozókkal is megkezdték a tárgyalásokat.

A hajózási felügyelet várhatóan a jövő héten dönt arról, hogy a szóba jöhető hajók közül melyiket engedi a Balatonra, ahol Európában talán a legszigorúbb előírások vannak érvényben ezen a téren – mondta Csonki. Mint hozzátette, a meteorológiai előrejelzések szerint az erős fagyás után enyhébb napok következnek, így egy hét „haladékot” mindenképpen kap a vízügy, de szeretnék, ha még ebben az évben bevetésre készen állnának a balatoni jégtörők.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.