A távközlési ágazat különadójából származó 61 milliárd forinttal emelte meg a büdzsé általános tartalékát hétfőn az Országgyűlés. A képviselők 256 támogató szavazattal fogadták el a számvevőszéki és költségvetési bizottság indítványát, módosítva az idei költségvetésről szóló törvényt. A javaslat indoklása szerint a büdzsé általános tartaléka kimerülőben van, ezért – az év hátralévő részében jelentkező feladatok finanszírozhatósága érdekében – a távközlési ágazatot terhelő különadóból származó 61 milliárd forint többletbevétellel szükséges feltölteni. (A válságadók bevezetéséről október 18-án döntött a parlament. A távközlési szektortól 2010–2012 között évi 61 milliárd forintot, az energetikai szektortól évente 70 milliárdot, a kereskedelmi áruházláncoktól 30 milliárdot várnak.) Az indoklás kitér arra, hogy az előző kormány „felelőtlen és átgondolatlan” költségvetési politikája „jó néhány olyan kötelezettségre nem irányzott elő forrást”, amit mindenképp teljesíteni kell.
A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a számvevőszéki és költségvetési bizottság ülésén korábban azt mondta: a kormány az általános tartalékot a fizetőképesség fenntartására, valamint többek között a be nem fizetett nemzetközi tagdíjak, illetve a rendőrség és a büntetés-végrehajtási intézmények tartozásainak kiegyenlítésére használja fel.
A költségvetés általános tartalékának feltöltéséről legutóbb október 18-án határozott az Országgyűlés. Akkor azt a 35,2 milliárd forintot fordították erre a célra, amit a Mol Nyrt. köteles volt az Európai Bíróság döntése alapján visszafizetni az államnak.
A parlament – ugyancsak a szakbizottság javaslatára – döntött a 2009. évi költségvetés módosításáról is. A képviselők ezzel hatályon kívül helyezték azt a rendelkezést, amelynek értelmében a jövedelemkülönbség-mérséklés során beszámítással érintett önkormányzatok a beszámítási összeg 35 százalékát jövőre visszaigényelhetnék a központi költségvetésből. Az indoklás szerint a büdzsét megalapozó törvények ezt a támogatási formát megszüntetik, összegét a következő évben önkormányzati céltartalékba helyezik. Az ellenzéki pártok mindkét indítványra nemmel szavaztak. Az Országgyűlés a törvények sürgős kihirdetését kérte a köztársasági elnöktől.
Változik a pártok támogatása
A Fidesz 92,3, az MSZP 45,6, a Jobbik 39,2, az LMP 21,8, a KDNP 20,4 millió forinttal kaphat többet. Plusz 3,7 millió forint jár még az MDF-nek is jövőre. Ha az Országgyűlés elfogadja a módosító indítványt, akkor 2011-ben a Fidesz 1 milliárd 55 millió, az MSZP 521,3, a Jobbik 448, az LMP 249,2, a KDNP 232,6, az MDF pedig 42,8 millió forintot kap a költségvetésből.
A novemberben benyújtott 2011-es költségvetési tervezet mintegy 3,6 milliárd forintot szánt volna jövőre az országgyűlési választásokon legalább egy százalékot elért pártok és pártalapítványaik támogatására. A javaslatban az szerepelt, hogy a Fidesz 962,7, az MSZP 475,7, a Jobbik 408,8, az LMP 227,4, a KDNP 212,2 millió forintból gazdálkodhat 2011-ben. A választási eredmény alapján rajtuk kívül még a parlamentből kiesett, de az egyszázalékos határt átlépett MDF kaphat költségvetési támogatást jövőre, összesen 39,1 millió forintot.
Idén kétszer módosult a pártok támogatásának összege. Először júniusban, amikor a kormány határozatban igazította a mértéket az áprilisi választási eredményekhez. A rendelet értelmében az MSZP 252,2, az SZDSZ 152,3, a KDNP 1,6, az MDF 107,7, a MIÉP pedig 22,1 millió forinttal kapott kevesebb pénzt, mint amennyi a költségvetési törvényben volt; a választásokat megnyert Fidesz 129,2 millió forintos pluszt könyvelhetett el, a parlamentbe új szereplőként bekerült LMP 145,4, a Jobbik pedig 261,3 millió forint támogatáshoz jutott.
Másodszor júliusban módosult az összeg, miután Orbán Viktor kormányfő – 29 pontos gazdasági akciótervét ismertetve – bejelentette, egyszeri összeggel, 15 százalékkal csökkentik a pártok költségvetési támogatását; a döntéssel 223 millió forintot vontak el a pártoktól, de ez nem érintette a pártalapítványok költségvetését. Ezt az összeget „adnák” most vissza a hat pártnak.
A pártalapítványok jövő évi támogatása a 2011-es költségvetési tervezetben rögzítetthez képest nem változik: a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány 611,7, a Táncsics Mihály Alapítvány 259,8, az Ökopolisz Alapítvány 80,4, a Barankovics István Alapítvány 69,4, az Antall József Alapítvány 28,3 millió forintra számíthat.
A jelenlegi szabályok szerint az állami költségvetésből a pártok támogatására fordítható összeg 25 százalékát – egyenlő arányban – az Országgyűlésben országos listán mandátumot szerző pártok között kell felosztani. A fennmaradó 75 százaléknak megfelelő összeg az országgyűlési választások eredménye alapján a pártra, illetőleg a párt jelöltjeire az első érvényes fordulóban leadott – egyéni és listás – szavazatok arányában illeti meg a pártokat. Nem jogosult költségvetési támogatásra az a párt, amely nem szerzi meg a választáson részt vevő választók szavazatainak 1 százalékát.
29,3 milliárd NMHH-nak,194,4 millió a médiatanácsnak
Az Országgyűlés hétfőn döntött az NMHH, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2011. évi költségvetéséről. A parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságának indítványát a kormánypártok támogatásával fogadták el a képviselők. Eszerint az NMHH 29,3 milliárd forintból gazdálkodik jövőre; ebből a legnagyobb tételt, több mint 22 milliárd forintot a hírközlési terület várható bevételei képezik. A médiahatóság mintegy 2 milliárd forintos hozzájárulást kap a költségvetésből, további 5 milliárd forint bevétele pedig az általános forgalmi adóból származhat.
Az NMHH dologi kiadásai meghaladják, a hatóságnál személyi juttatásokra fordított összeg megközelíti a 6 milliárd forintot, fejlesztésre pedig hozzávetőleg 3,3 milliárd jut, aminek jelentős részét a digitális átállás felügyeletét biztosító beruházásokra költik. A médiatanács működése 194,4 millió forintba kerül jövőre, ezt egészében a központi költségvetés fedezi. Az összeg 90 százalékát személyi és dologi kiadásokra költik. Ugyanakkor a médiatanács 5,4 milliárd forint bevételre tesz szert az általa kiszámlázott, de véglegesen a műsorszolgáltatási alapot illető műsorszolgáltatási és pályázati díjakból.
A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap 63,1 milliárd forintból gazdálkodik 2011-ben. A legnagyobb tétel – 58,7 milliárd forint – az állam által átvállalt üzemben tartási díjbevétel; ebből 45,2 milliárd forintot a közszolgálati médiaszolgáltatóknak és a nemzeti hírügynökségnek utalnak tovább, míg 587 millió forint a Közszolgálati Közalapítványt illeti.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság autonóm államigazgatási szerv, 2010 augusztusában jött létre az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóság összevonásával. A médiatanács az Országgyűlés felügyelete alatt álló önálló jogi személy, az ORTT jogutódja, a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap kezelője.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
