Nagyon nehéz a szegénység meghatározása. A legnehezebb azok helyzete, akik beleszületnek a szegénységbe; mások természeti katasztrófák következtében válnak nincstelenné. Bizonyos társadalmi csoportok pedig különlegesen veszélyeztetettek a szegénység által. Nagy felelősség hárul tehát a kormányzatra, hogy csökkentse a hazai szegények számát, minél több embert emeljen ki ebből az állapotból – nyilatkozta Réthelyi Miklós.
A kormányzati struktúrában külön államtitkárság foglalkozik a szegénységnek különösen kitett lakosságcsoportok felzárkóztatásával, ami elsősorban munkahelyek biztosítását jelenti – szögezte le a tárcavezető. Hozzátette: díjazni kell, különféle előnyökhöz kell juttatni azokat, akik a szegénységből jövőknek adnak munkát, akik munkanélkülieket foglalkoztatnak – olvasható a közleményben. Egy másik adat szerint a magyar lakosság nyolcvan százaléka ha dolgozik is, akkor sem keres annyi pénzt, hogy kikeveredjen a szegénységből – hangzott a Közbeszéd felvetése, amire Réthelyi Miklós úgy reagált:a nyolcvan százalék döbbenetesen nagy szám lenne, ezt az adatot megkérdőjelezné.
„Lehet úgy fogalmazni, hogy az emberek nyolcvan százaléka azt mondja: kicsivel még többet kéne keresnem ahhoz, hogy tényleg jól érezzem magamat” – érvelt a tárcavezető. Az érem másik oldala, hogy a segélyezettek közül sokan úgy gondolkodnak: inkább a támogatást választják, mert az majdnem annyi, vagy csak kicsivel kevesebb összeg, mint amit munkával megkereshetnének. Mikorra lehet ezen a helyzeten érdemben változtatni? – kérdezte a Közbeszéd.
Az egyik lépés a rendszer megváltoztatása felé éppen az döntés volt, hogy a családi pótlékot csak akkor kapják meg a családok, ha a gyermekek iskolába járnak; már ez is egy kényszerítő körülmény – mondta Réthelyi Miklós. Hasonló, finoman kényszerítő körülményt a segélyezésben is alkalmazni kell a jövőben – el kell érni, hogy ezek a juttatások ne egyszerű „segélyek” legyenek, hanem egy szerződésnek az egyik „oldalát” jelentsék, ahol a másik oldalon lévő támogatottnak is vállalnia kell bizonyos kötelezettségeket.
„Ilyen lehet a tanulás: tehát hogy felnőttként is eljárjon valaki egy képzésre, aminek révén egy fél év alatt szert tesz olyan készségekre, amikkel komolyabb esélyei lehetnek a munkaerőpiacon. A juttatásokat mindenképpen szerződéses alapra kell helyeznünk, a rendszert ennek megfelelően kell átalakítanunk” – vázolta a teendőket a miniszter.
Meg tudja fogalmazni a kormányzat, hogy az eddig vázolt lépésekkel az elkövetkező három évben milyen szintre szeretné leszorítani a ma 2,8 milliónyi szegény létszámát? Azaz: mekkora létszámú tömeget szeretne kiemelni a szegények közül? Az Európa 2020 program azt mondja ki, hogy Európában tíz év alatt húszmillió embert kell kiemelni a szegénységből. „Egy vázlat szintjén már a magyar terv is elkészült – végleges formában jövő áprilisban kell benyújtanunk –; ebben számszerűen meg kell jelölni, hogy Magyarország mennyit vállal a húszmillióból” – mondta Réthelyi Miklós, aki azonban konkrét számadatot egyelőre nem tudott mondani.
A legfőbb cselekvési irányok azonban már ismertek: első helyen áll a munkahelyteremtés, ezt követi a segélyezés rendszerének átgondolása; végül, de nem utolsósorban egy széles körű társadalmi akciót is kívánnak indítani annak érdekében, hogy az emberek „ne menjenek el” a szegénység mellett. Az iskolai tantervben is megjelennek majd olyan foglalatosságok, amelynek során a jobb módú családok gyermekei is segítenek majd fogyatékosokat vagy időseket, illetve olyan élethelyzetben lévő személyeket, ahol a fiatalok a szegénység határára került emberek életével ismerkedhetnek meg – áll a közleményben.
„A fiatalok ne csak azt lássák, hogy körülöttük mindenkinek ott van a mobiltelefon a zsebében, hanem vigyük ki őket oda is, ahol nem csak mobiltelefon nincs, hanem a megélhetés is kockázatot jelent” – szögezte le Réthelyi Miklós a Közbeszéd stúdiójában.
(Duna TV)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
