„Történelmi feladat előtt áll 2011-ben Magyarország”

Nehéz, de nagyon fontos félév előtt áll hazánk az uniós elnökség előtt, azonban egy sikeres vezetés után egy hitelét és mozgásterét visszanyerő Magyarország lehet a munka haszna – hangsúlyozták a téma szakértői az Andrássy Gyula Külpolitikai Szalon hétfő esti rendezvényén. A felszólalók úgy látják, 2011-ben véglegesen az EU teljes jogú tagjává válhatunk, és teljes egészében megismerhetjük a brüsszeli intézményrendszert.

Történelmi jellegű feladatot kell végrehajtania a magyar elnökségnek, mivel ez egy olyan időszak az unióban, amikor az egyáltalán nincsen jó helyzetben – mondta el Magyarics Tamás, a Magyar Külügyi Intézet vezetője. Véleménye szerint az elnökség révén hazánk visszaszerezheti a korábban elveszített hitelét. Magyarics arról is beszélt, hogy az uniós elnökség nem azt jelenti, hogy az adott ország a saját ügyeit próbálja erőltetni, hanem az adott ügyeket viszi tovább. „Reméljük, nem terjed tovább a válság az EU-ban, mert a jelenlegi feltételekkel is nehéz időszak előtt állunk.”

Azt is be kell bizonyítanunk, hogy alkalmasak vagyunk a térség vezetésére – tette hozzá. A külügyi intézet igazgatója szerint sokan arról beszélnek, hogy 2011 Közép-Európa éve lesz a magyar–lengyel elnökségi félévekkel, ezért többek között a bővítés és a Keleti partnerség programban együtt kell haladnunk a lengyelekkel. Kérdés, hogy az ellenzéki pártok mennyire fogják felismerni, hogy az elnökségünk sikere egyben az ország sikere is – mondta Magyarics. „Magyarország legnagyobb hozadéka az uniós elnökségből az lehet, hogy végre az EU teljes jogú tagjává válhatunk.”

Négy témára összpontosítunk

Az uniós napirendet visszük tovább, amelynek a sikeres vitele lehet az alapja a későbbi pozitív értékelésű elnökségünknek – mondta Ódor Bálint, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős helyettes államtitkára. A politikus úgy látja, nehéz meghatározni a sikeresség kritériumát, mert rengeteg mérőszáma lehet ennek. Az elnökség lezárultát követő időszakban lehet majd kiértékelni az elért eredményeket. A magyar elnökség főbb prioritásai között említette a gazdaságpolitikai koordinációt, a bővítési fáradtság feloldását, az energiafüggetlenség és a romastratégia körvonalainak megalkotását.

Javíthatunk a térség megítélésén

A lisszaboni szerződés életbelépése miatt a mi elnökségünk már nem lesz olyan, mint amilyen a korábbi években máshol volt – hangsúlyozta Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti képviselője. A külpolitika intézése kevésbé lesz a magyar vezetés feladata, de az Európai Parlament megnövekedett szerepét és az esetleges állampolgári kezdeményezéseket nem szabad figyelmen kívül hagyni – tette hozzá. Schöpflin szerint a cseh elnökség nagyon sokat rontott Közép-Európa megítélésén, ezért az egész térség számára fontos, hogy mi milyen teljesítményt fogunk nyújtani. A lehetséges bővítés kapcsán az EP-képviselő úgy látja, hogy Bosznia-Hercegovina, Albánia és Koszovó esetleges belépéséről még nagyon korai beszélni. Törökország egyelőre egy másik úton indult el, és az is látszik, hogy a bosnyákok és az albánok is inkább feléjük orientálódnak – vélte a politikus. A Keleti partnerség is rossz „passzban” van, mivel Fehéroroszországban nincsen demokrácia, és Ukrajnában is annak folyamatos leépítése zajlik – mutatott rá Schöpflin.

Világmodellek versenyeznek?

Az EP-képviselő arról is beszélt, hogy a világban jelenleg négyfajta globalizáció zajlik, amelyet természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni a következő fél évben. A két legerősebb modell a washingtoni és a pekingi, amely nagyrészt egymással is szemben áll – tette hozzá. A harmadik modell az orosz, amely megpróbálja a külföldi hatásokat kizárni saját országából, míg a negyedik az iszlám, amelyet az vezérrel, hogy egyszer ők fogják majd uralni a világot – jelentette ki Schöpflin. „A jó elnökség egyik ismérve az lenne, ha az emberekhez közelebb kerülne az EU, és jobban értenék annak működését.” A politikus úgy véli, hogy 2004-ben a széles közvélemény többet tudott az unióról, mint napjainkban.